Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
BINDER Pál: 16. századi üveghuták Erdélyben
16. SZÁZADI ÜVEGHUTÁK ERDÉLYBEN BINDER PÁL A kora újkori manufaktúrák közül legtöbbet az üvegcsűrökről tudunk. Bunta Magda és Katona Imre 1983-ban megjelent monográfiája szakszerűen tárgyalja az erdélyi üvegművesség okleveles és muzeális emlékeit. Azonban a dél-erdélyi, főleg szász forrásanyag kiiktatása, illetve nem ismerete jó félszázad üvegművességét hagyta tovább is a feledés sűrű homályában. íme mit olvashatunk a hutaalapítók és üvegművességek a 17. században című fejezet élén: „Az erdélyi üvegművesség 17. századi indításai Bethlen Gábor személyéhez fűződnek. Gazdaságpolitikájának egyik fontos vonása, meghonosítani Erdélyben olyan mesterségeket és foglalatosságokat, melyeket korábban nem műveltek, vagy máshol jobban csináltak, s ezáltal törekedett az erdélyit az általa megfelelő színvonalra hozni. Ez vezette 1621-től a habán kézművesek letelepítésében, az idegen bányászok, pénzverők, bányász főmesterek, »tudos fundálók« behozásában. Ebben az iparpolitikai elképzelésben helyet kapott az erdélyi üvegművesség újraindítása. Újraindításról szólunk, mert bár írásos feljegyzések egyelőre nem támasztják alá, mégis feltételezzük, hogy Erdélyben az üvegkészítés a 15-16. században is létezett." Afogarasföldi üveghutákról szóló fejezet még határozottabban fogalmaz: „A 14-16. századból erdélyi üveghutákról nincsenek adataink. A közép-európai példák szerint a 14-16. században az üveghuták általában azokon a vidékeken működtek, ahol nemesfémbányászat folyt. Erdélyben megvoltak az üvegkészítéshez szükséges alapanyagok, kvarc, mészkő, az olvasztáshoz szükséges tűzifa, a bükkfa, amelyből az üveg előállításához szükséges hamuzsírhoz a hamut nyerhették." 1 Tanulmányunk fő célja az, hogy az eddig részben kiadaüan források alapján kinyomozzuk a legrégebbi erdélyi üvegcsűrök létét. Amint azt látni fogjuk, az 1500-as évek végén legalább három üvegcsűrről vannak adataink. De előbb néhány szót a szebeni és brassói számadásokban előforduló üvegesekről. Habár Szeben és Brassó város számadásait már a múlt században kiadták, a fent jelzett szerzők ezen adatokat nem használják. Ezt a következőkkel indokolják: „Feltehetően korábban és jobban familiarizálódott az üveggel a városi polgárság. Megfelelő adatok híján nem áll módunkban ezt a kérdést több
