Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

BINDER Pál: 16. századi üveghuták Erdélyben

erdélyi város (Szeben, Brassó, Segesvár, Medgyes, Beszterce stb.) vonatkozásában tárgyalni. Ezért az alábbiakban csak Kolozsvárra szorítkozunk."

2 íme két régi szebeni adat: 1. Szeben adófizetőinek 1485. évi listájában a zsellérek (tehát a saját házzal nem rendelkezők) között volt Benedikt Glaser: Inquilini huius Benedick Glaser czu Clein Georgin. 1501. március 27-én építkezési elszámolásban bukkan fel: Item de Nicolao Glasser percepit. Valószínűleg az utóbbira vonatkozik az alábbi adat: 1500 körül, adólajstromban Oláh Miklós, későbbi esztergomi érsek édesapja „Olach Ystwan", szomszédságában lakott Niclas Glaszer.

3 Sokkal gazdagabbak a brassói számadások: 1511: Item Herr Lux Czeresch Yst schuldig flór 81 asp 31

1/2 darvor hat her ein kopchin wnd ein glass czw phant gesaczt. Egy 1514. évi vásárlási jegyzék egy üvegkanna-eladót (item dy Gloskenin lib 3 solvit flor 4

1/2

) is feltüntet.

4 Az 1529-es számadásokban külön tételként szerepelnek az üvegablakokhoz szükséges szegek (item mer negel czu peschlon an dy fenstern aufs schloss... item quando duae fenestrae in nova stuba, ae très similiter fenestrae in stubella turns clatratae sunt, vulgo seyn verglost).

5 Ahogy haladunk a reneszánsz korban, annál több adat bukkan fel a középületeknél használt ablaküvegről (1559: dy gloss scheywen).

6 Brassó belvárosának majd minden polgárházában üveges ablakok voltak. Midőn 1615. május 22-én szerecsendió nagyságú jégeső nemcsak a gyümölcsfákat s kerteket verte le, de a brassói ablakok java részét is betörte - jegyezte fel németül Petrus Bánfi.

7 1520-ban Brassóban közös céhe volt az asztalosoknak, üvegeseknek, szentképfestőknek és képfaragóknak. Ebbe az „úri" céhbe tartozott Veit S toss képíró és „Farkas mester az organistánk és az üvegesünk". (Meister Wolfgang unser Organist und Glaser).

8 A katolikus korban főleg egyházi rendelésre dolgozó mestereket tömörített ez a céh, ekkor még üvegcsűrről nem volt szó. Az üveghasználat elterjedése, a polgárság keresete azonban hamarosan elvezetett az üvegcsűrök alapításához. a) Barcarozsnyó üvegcsürei 1573-ban Alessandre Morosini Ital us a rozsnyói üvegcsűrnél saját tervezésű üvegablakokat rendel.

9 A rozsnyói helytörténeti irodalom szerint 1621-ben már megvolt a „Glaser Schir".

10 Ez az üvegcsűr a brassói határszélen lehetett, hiszen a brassói Nagypojána vízfolyását máig Valea Sticlarieinek, tehát Üvegcsűr patakának nevezik. Ez a vízfolyás áttér a rozsnyói határra és a Vidombákba ömlik. Andreas Hegyes napi jegyzeteiben 1615. június 22-én ezt olvashatjuk: „Asszonyainkkal együtt az üvegcsűmél voltunk. Egész nap zuhogott az eső s ezért feleségeink nagy örömükre a fenekükön ereszkedtek le."

11 Mivel Hegyes Brassóban lakott, az üvegcsűrt egy nap alatt meg lehetett járni.