Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
CSIFFÁRY Gergely: A hatvani posztómanufaktúra
A kiváltságlevél 2. pontja engedélyezi a tulajdonosnak azt, hogy a céhektói átvegyen szakembereket, tehát a hazai céhes kötöttség ne akadályozza az üzem fejlődését: szabad legyen annyi szövőt, ahány szükségesnek látszik a céhtől, de törvényes eljárással és céhbeli jutalmazással befogadni." A 3, pontban arról intézkedik, hogy a külföldi mesterek megkapják az 1723. évi 117. törvénycikk értelmében a 15 évi adómentességet, és egyéb kedvezményeket, így az urasági terhek alóli mentességet, ingyen telket, olcsó építőanyagot, jótállást az állandó foglalkozásra. A királyi engedély 4. pontja arról rendelkezik, hogy a manufaktúrában készült szövetet a gyár pecsétjével kell ellátni legalább a végeken. Egy ilyen posztójegy az 1770-es évekből fennmaradt. 20 Még a 4. pont rendelkezik a posztótermékek értékesítéséről. Eszerint azok árusítása akár közvetlenül az üzemtől, akár pedig valamely helyen (piacokon, vásárokon) engedélyezett. Egyetlen megkötést sem tartalmazott az árusítás módjával kapcsolatosan, mert kis és nagy tételben egyaránt eladhatók voltak az üzem termékei, ha a posztójegy rajtuk volt. 21 2. A manufaktúra épülete, az üzem termelése A hatvani manufaktúra létesítéséhez a kedvező földrajzi tényezők döntően hozzájárultak. Hatvan közlekedésföldrajzi helyzete kitűnő volt a korban, hiszen a Pest-Kassa közti főútvonal mentén, a Zagyva folyó partján feküdt. Előnyösnek bizonyult a helykiválasztás azért is, mivel textilipari üzemről volt szó, melynél a jó minőségű víz nemcsak munkaeszköz, hanem egyben energiaforrás is. A manufaktúra légvonalban 450-500 m távol épült a Zagyvától. A hatvani posztófabrika üzeme a hozzá tartozó tágas udvarral együtt öszszesen 965 négyszögölnyi kiterjedésű volt. A telken a trapéz alaprajzú manufaktúra épülete kb. 450 négyszögölnyi helyet foglalt el. Négyzetméterre átszámítva az épület által körbezárt terület 1520 m 2 , míg a hozzá tartozó telek 1854 m 2 kiterjedésű volt 22 A posztóüzem épülete földszintes és árkádos volt, ahol a mai Kossuth tér felőli homlokzati szárny alatt tágas, boltozatos pince épült. A teljesen zárt udvara hatvani fabrika fennmaradt alaprajza a következő elrendezést sejteti. Az épületben belül végezték a gyapjú osztályozását, a kártolást, a fésülést, a nyírást, az appretálást (azaz a textilkikészítést). Itt állhattak: a mángorló, az akasztó, a szárító és a csávafestő szobák is. Eszerint az elrendezés szerint az épületből a fonás és a szövés részben kiszorult Az alaprajz szerint az épületben összesen 25 helyiség volt. A hatvani üzem szigorúan egysoros műhely elrendezésű. Az üzem udvarán egy nagy, kövekkel bélelt kút épült, amely a manufaktúra vízszükségletét biztosította.
