Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

CSIFFÁRY Gergely: A hatvani posztómanufaktúra

E fenti - ma is meglévő - egykori manufaktúra épületén kívül a posztóüzemhez kapcsolódó más építmények is léteztek. Grassalkovich Antal 177 l-es kéziratos feljegyzése szerint, amely a birtokain álló haszoncélú - tehát gazdasági jellegű - épületeit tartalmazza, megemlíti, hogy Hatvanban az árvaház épületét rövidesen a posztómunkásoknak adják át. Ezen kívül 9 épületet sorol fel, amelynek mindegyike kapcsolatban állt a manufaktúrával. Ezek sorrendben a következők: 1. a szűrszabó háza, 2. a gyapjúfeldolgozó háza a műhellyel, 3. a kilúgozó két állandó kemencével, 4. fedett érlelőhely 6 üsttel és a maradékkal, 5. a gyapjúfeldolgozó háza, 6. ház a gyapjú tisztítójának lakásával, 7. a gyapjúnyíróház, 8. szövőház, amelyet 1771-ben már a gyapjú nyírásakor használtak, 9. raktár a gyapjúhoz.

24 A manufaktúrához tartozhatott kallómalom is. Viszont nincs rá adatunk, valóban volt-e, és ha igen, akkor hol működött. A posztómanufaktúra 1771-ben ötféle minőségű gyapjúból évente kb. 600 vég posztót állított elő 13 munkással. Az I. és II. osztályú gyapjúból készült végposztót 25, a III. és IV. osztályúból készültet 23, az V. osztályúból készültet 20 rőffel kell számítani. Az árak végenként: az I. osztályúé 63, a II. osztályúé 57, a III. osztályúé 42, a IV. osztályúé 27, az V. osztályúé 23 forint volt. 1771. október végén a gyár kivizsgálására küldött megyei bizottság 1 vég I. osztályú, 1 vég II. osztályú, 5 vég III. osztályú és 46 vég IV. osztályú gyapjúból készült szövetet talált készen a raktárban.

2 Az 177l-es esztendő fordulópont az üzem életében. Ez évben a manufaktúra úgy látszik posztófestésre is berendezkedett, miután a magyar kincstár az apatini manufaktúrájában készített festetíen posztót a hatvani üzemben kívánta megfesteni, de Grassalkovich özvegye nem vállalta a munkát.

26 1771-től a manufaktúra már nem közvetlenül a Grassalkovich-uradalom irányítása alatt állt, 27 hanem bérbeadták. A bérlője Blaskó József volt. Blaskó az üzem termékeit egy bizonyos Kopf és Blaskovitz nevezetű cég útján - a minőségtől függően 57,42,23, 13 forintért értékesítette.

28 1774-ben egy a Helytartótanácsnak küldött jelentésből tudjuk, hogy a manufaktúra fehér posztót gyárt az itteni nép használatára, és nem karasia posztót, mert ezt a nép nem keresi. 9 1785-ben a hatvani üzem 100 vég posztót készített 2565 forint értékben, s a munkáslétszáma 6 fő.

30 Ebben az évben Heves vármegye is vásárolt a megyei hajdúk részére 134 forint 33 krajcárért posztót.

31 1786. évi összeírás tanúsága szerint az üzem termelése 40 bécsi mázsa (2240 kg) posztó. A termelt áru értéke az értékesítés előtt 1790 forint, az eladott áru értéke 2300 forint. Az üzem tiszta nyeresége eladás után 2565 ft. Az üzemben 6 munkás dolgozott, közülük 2 fő cseh szakmunkás és 4 helybeli. A magyarok szakképzettsége ismeretlen, ugyanakkor a kimutatásban az is szerepel,