Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
HECKENAST Gusztáv: Zárszó
lami Erdélyhez tartozott-e vagy sem. Az tartozott Erdélyhez, ami a mindenkori erdélyi állam fennhatósága alatt állt. Ezek a határok természetesen változtak. Tudjuk, hogy Bethlen Gábor megszerezte a hét vármegyét, I. Rákóczi György megszerezte a hét vármegyét, ebből II. Rákóczi György még kettőt meg tudott tartani, a karánsebesi bánság időnként török uralom alákerült, időnként erdélyi birtok volt. Szóval ezek a határváltozások voltak és ezeket figyelembe kell venni. De a 18. században a Partiumot Magyarországhoz kapcsolták, Zaránd megye egy része maradt Erdélyé. Ez valamikor a század közepe táján történt meg, és attól kezdve a Partium Magyarország része. II. Rákóczi Ferenc még hazaküldte Debrecen város követeit a szécsényi országgyűlésről, mondván, hogy ők a Partiumhoz tartoznak és majd az erdélyi országgyűlésen képviseltessék magukat. A 18. században Debrecen hovatartozása azonban már nem volt kétséges. Nem a Partiumhoz - Magyarországhoz, nem Erdélyhez - Magyarországhoz tartozott. Semmiképpen nem tartozott azonban Erdélyhez a Bánát. Soha. Ami számunkra azt jelenti, hogy a bánáti ipart tárgyalhatjuk sokféleképpen, de erdélyi ipar címszó alatt 1867 előtt nem tárgyalhatjuk. Bonyolítja a dolgot az, hogy Erdélynek ez az állami különállása, ami tulajdonképpen nagyon egyszerűvé tenné az elhatárolást az 1867 előtti időkre vonatkozólag, 1867-tel megszűnt. Tehát 1867-1918 között valóban probléma lehet, hogy most mit tekintünk Erdélynek. Azt, ami 1867 előtt külön állam volt? Most már nem az. De mint Magyarországon belül egy nagyon sajátos régiót, okvetlenül érdemes külön figyelembe Venni. 1918-1920-tól kezdve azután Erdély területe kiterjedt és itt a nyelvhasználatról van szó és a nyelvhasználatot tudomásul kell venni. A régi Magyarországnak azokat a részeit, amelyek ma Romániához tartoznak, ma Erdélynek nevezik az emberek és amennyiben a jelenkorról van szó, akkor ezt a terminológiát el kell fogadni. Nem szabad azonban visszavetíteni az 1867 előtti időkre. Mert ha visszavetítjük, akkor olyan komikus dolgok derülnek majd ki, mint Kluschnak ebben a kitűnő, általam röviden ismertetett tanulmányában, ahol többek között arról is lehet olvasni, hogy Erdélyből kőedényexport ment Csehszlovákiába a 19. század első felében. Szóval ha összemossuk a különböző korok különböző államalakulatainak a területét - akkor a legnagyobb zűrzavarba kerülünk. Tehát törekedjünk arra, hogy Erdély alatt, legalábbis a mi időnkben, a manufaktúra-korszakban, 1867-ig az erdélyi fejedelemség területét értsük, amekkora terület ez mindig volt és ne vetítsük vissza a mai határokat a 16-17-18. századba. A másik fájdalmas kérdés a manufaktúra-statisztikák kérdése. Tele van az irodalom manufaktúra-statisztikákkal. Produkált ilyet a magyar történetírás is, de más országok történetírásai is. Végül is elkerülhetetíen a dolog, mert időnként számszerűségeket kell mondani, de véleményem szerint mindig meg kell határozni, hogy mit tekintünk mi manufaktúrának és azok a számok, amiket
