Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
FODOR László: Beszámoló az erdélyi manufaktúra-történetírás eredményeiről
BESZÁMOLÓ AZ ERDÉLYI MANUFAKTÚRATÖRTÉNET-ÍRÁS EREDMÉNYEIRŐL FODOR LÁSZLÓ Beszámolónkban az erdélyi manufaktúrák és kora tőkés kisvállalkozások kialakulásának és az 1848-ig megtett fejlődésének vázlatos képét óhajtjuk megrajzolni a korabeli és jelenkori, nyomtatásban napjainkig megjelent tanulmányok, valamint a témához kapcsolódó részlettanulmányaink dokumentációja során konzultált könyv- és hírlapirodalom, levéltári forrásanyag szolgáltatta, az iparfejlődés általános kérdéseire vonatkozó ismereteink alapján. Fő célunk nem a korabeli és a jelenkori munkák külön-különi megszokott recenziója, hanem azok összességéből kihámozható eredmények számbavétele, a főbb fejlődési irány körvonalazása, s nézetünk szerinti értékelése. Éppen ebből a meggondolásból, ha csak vázlatosan is, azokról teszünk említést, amelyek a kérdés vizsgálatához kiindulási pontként szolgálnak, a fejlődés általános, de ugyanakkor sajátos jegyeire, s irányvonalára mutatnak rá. A többieket pedig a Jegyzetek és Irodalom tükrözik. Az erdélyi manufaktúratörténet eleddig legátfogóbb áttekintését Imreh István végezte el az 1955-ben ,Az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről a XIX. század első felében" 1 román nyelven és a Csetri Elek-lmreh István-Benkő Samu: „Tanulmányok az erdélyi kapitalizmusról" című 1956-ban megjelent kötetben, „Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól a XK. század első felében" című tanulmányaiban. 2 Messzemenő szerénységről tanúskodóan jelenti ki, hogy: „A szerző a problémák felvázolását, kiindulási pontok megjelölését tekinti csupán feladatának, mindaddig, amíg a nélkülözheteüen részletkutatások eredményeket nem érlelnek". A maga állította szintet messze meghaladó, úttörő szerepet betöltő tanulmányokként tarthatjuk számon. Óhajtása, a részletkutatások eredményei - legalábbis nyomtatásban - kevés kivételtől eltekintve, sajnos nemigen érlelődtek. Még sok elengedheteüenül szükséges részletkutatás, amely egy helység, egy iparág, vagy egy vidék viszonylatában járja be a tőkés iparosodás első lépéseitől a manufaktúrán át a modern gyáriparhoz vezető utat, még megoldásra vár. Nélkülük pedig minden középkor végi és a 19. századi erdélyi iparfejlődésről alkotott kép csak hézagos. A teljes, vagy azt