Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
BIRCHER Erzsébet: Vállalkozás és hatalom az alsó-magyarországi bányavárosokban
VÁLLALKOZÁS ÉS HATALOM AZ ALSÓ-MAGYARORSZÁGI BÁNYAVÁROSOKBAN BIRCHER ERZSÉBET A magyar várostörténet sajátos jellemzőkkel bíró területe a szabad királyi bányavárosok históriája. Sajátos, mondhatni „hézagpódó" jelentőséggel bírtak ezek a városok elsősorban gazdaságtörténeü szempontból, hiszen a magyar korona országainak évszázadokon át termelődő külkereskedelmi passzívumát az ezekben a városokban kitermelt nemesfémmel, főként aranyforinttal, majd később rézzel egyenlítették ki. 1 De társadalomtörténeü szempontból is sok olyan vonást mutatnak, amelyek csak reájuk jellemzőek. E ,Jxülönös jegyek" legtisztább reprezentálói a legelső, a tatárjárás után alapított Garam menti bányavárosok voltak. A hét város, amelyet „alsó-magyarországi" jelzővel különböztet meg a történetírás a többi bányavárostól, 1405-től szövetséget alkotott, s e szövetséget a 15. századtól erősítette az a körülmény, hogy a városok - más birtoktestekkel együtt - előbb a királyné tulajdonába jutottak, majd a 16. századtól az alsó-ausztriai kamara fennhatósága alá. 2 A hét város közül csak három: Selmecbánya, Besztercebánya és Körmöcbánya volt elég erős ahhoz, hogy évszázadokon át megőrizhesse viszonylagos autonómiáját, jogait. E három, európai jelentőségű település holdudvarát jelentette a négy kis bányaváros: Libetbánya, Bakabánya, Bélabánya és Újbánya; 3 ezek számára a városi lét megőrzése csak a bányavárosok szövetségének az erejével volt elérhető. Természetes a három „nagy" története is arról tanúskodik, hogy fejlődésükben jelentős eltérések voltak: Selmecbányára az első, az alapító korszak lázas, pionír szellemű ezüstbányászata, Besztercebányára a Thurzók és a Fuggerek európai jelentőségű rézbányászata a jellemző, míg Körmöcbánya a magyar pénzverés egyik jelképeként szerepel emlékeinkben. Van azonban históriájukban néhány, társadalomtörténeti szempontból meghatározó elem, amelyek analógiát mutatnak és amelyeknek a vizsgálata egy sajátos típusú városfejlődéshez nyújthat támpontokat. Az alsó-magyarországi bányavárosok történetének kutatását kellemesen megnyugtatóvá teszi az a tény,