Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

SZABÓ Ferenc: Manufaktúrák egy ipari növény tájtermesztésére építve (Cirokseprő-„gyárak" a Dél-Alföldön a legújabb időkig)

MANUFAKTÚRÁK EGY IPARI NÖVÉNY TÁJTERMESZTÉSÉRE ÉPÍTVE (CIROKSEPRŐ-„GYÁRAK" A DÉL-ALFÖLDÖN A LEGÚJABB IDŐKIG) SZABÓ FERENC Az árutermelő magyarországi mezőgazdaságra alapozva létrehozott, s a nagy- és középüzemek sorába tartozó malmok, cukorgyárak, vágóhidak, szalámigyárak, dohánygyárak, kender- és lenszövők és a többiek „árnyékában", egy rendkívül változatos másod-harmadvonalban, összességében jelentős ipari tevékenység folyt. Nemcsak a fenti iparágakhoz tartozó, kisebb kapacitású, szerényebb létszámú műhelyekben, hanem a többnyire csak manufaktúra-keretek között életképes ún. gazdasági mellékiparokban is. Az agrártermékeket nyersanyagként felhasználó „mellékiparok" egyik fokozata (mint pl. a szeszgyártás, a len- és kendergyári áztató-előkészítő telepeken folyó munka), az alkalmazott technológia és a további feldolgozás igényei, kapcsolódásai miatt parasztipari, háziipari formában megvalósíthatatlan volt. A mellékipari tevékenység egyszerűbb, tőkebefektetést jóformán alig igénylő, inkább mozgékonyságot és kézügyességet kívánó ágaiban - így a seprőcirok-szakáll feldolgozásában is - nagy tarkaságról beszélhetünk: Csak az üzemi méretek, a szervezet minősége, a készáru nagyobb választéka alapján lehet elkülöníteni a manufaktúrákat a rendszeresen művelt háziipartól és az alkalmi parasztipari működéstől. A nyersanyag és a munkaműveletek azonossága következtében akár egyidőben is termelhetett ugyanaz a személy mind a három „szektorban". Többnyire összekapcsolódtak a nyersanyagbeszerzés és a készáru-értékesítés lehetséges csatornái is. Ä rövidebb vagy hosszabb szezonalitás szintén általános jellemzőnek tekinthető. A cirokseprő-készítés manufaktúra színvonalig emelkedett magyarországi üzemeinek létrejöttét több gazdasági kényszertényező egyidejű előrevivő hatásának köszönhetjük. E feszítő-kényszerítő tényezők felbukkanási sorrendjét és külön-külön erejét jórészt meg lehetne határozni szűkebb témánk szempontjából is, célszerűbb azonban együttes következményeikre koncentrálni. Rögvest hozzá kell tennünk, hogy a seprőcirok körüli problémakör mindössze egyeden