Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

HODGYAI Mátyás: Bihar megyei manufaktúrák a 18. században a jelenlegi kutatások fényében

Kitérnék még a manufaktúrában foglalkoztatott munkaerőre, valamint a munkaritmusra, a szakirodalom alapján. A gyakorlat általában az, hogy néhány szakmunkás mellett segédmunkákra jobbágyokat alkalmaztak. Az utóbbiak a mellékmunkát úrbéri kötelezettségeik fejében végezték el. A vaskói vasműben jobbágyok végeztek különböző kitermelési munkákat, szenet égettek és szállítottak. 1721-ben a vasművet 21 falu szolgálta ki. Az is megtörtént, hogy a falusiak munkát vállaltak a hámorban, akkor azonban már bérmunkásként időleges hatállyal. Szükség esetén szenet is vásároltak készpénzben a környező falvaktól.

19 A béli üveghuta 1776-ban 20 alkalmazottal dolgozik. A szakképzett személyzetet távolról is hívták. 1760-ban Csehországból jött Bélre néhány üveges. Idővel azonban az üvegeseket helyi lakosságból képezték ki. Az üvegtermékek csomagolásánál nőket is alkalmaztak. A tulajdonos Római Katolikus Püspökség Bél esetében is felhasznált jobbágy munkaerőt is, például a hamuzsírkészítéshez szükséges fa szárítására, vagy például az agyag hordására Kőrösrévről.

20 A fenesi papírmalom kevés személyzettel dolgozik. Ezek a már említettek (egy mester, négy segéd, egy inas, két-három napszámos). A karbantartási munkáknál, a szállításnál itt is igénybe vették a jobbágyok robotját.

21 Szabad munkaerőt alkalmaz nagyobbrészt a nagyváradi selyemfabrika. Elsősorban a városi lakosságot, de a környék szabad parasztságát is. Ezek mellett igénybe vették a vármegye tömlöcében raboskodó rabokat. A manufaktúra alkalmaz a csévélőben és fonodában finomabb munkára fiatal lányokat a környező falvakból. A selyemmanufaktúra is hozott szakmunkásokat külföldről. Mivel ezeket igen drágán kellett megfizetni, igyekszik munkájukat a társaság fokozatosan helyi munkaerővel pótolni. így helyi szakmunkások kiképzésével a vidék iparostársadalma bővüléséhez is hozzájárultak.

22 A manufaktúrák nem működtek egész évben. A vaskóhi vasmű általában egész évben dolgozik. Megtörtént itt is leállás, keményebb teleken. 1737-ben a termelés csak március 21-én kezdődik újra. 1750-ben is állt a manufaktúra januárban és februárban. Karácsony és húsvét ünnepekkor egy hétig is állhatott a vasmű. A fenesi papírmalom 1793-ban alig néhány évi működés után azért állt le, mert felprédálták, a mestert meg is ölték, munkásai pedig elmenekültek. 1794ben nagy befektetéssel rendbehozták. A papírmalom 1803-ban is állt egész évben. Ekkor javítások miatt. 1841-ben a manufaktúrában tűzvész okoz nagy pusztítást. A béli üveghuta a nyári hónapokban javítások miatt állt le. Beszünteti a működését júniusban, és általában csak szeptember harmadik hetében kezd új-