Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

HODGYAI Mátyás: Bihar megyei manufaktúrák a 18. században a jelenlegi kutatások fényében

nyek kiégetésére és üveghűtésnél használódik). Van egy külön épület a hamuzsír főzésére. 1789-ben az üvegcsiszolónak két terme van, egyikben a csiszolást, a másikban a díszítést végzik. Ekkortájt a berendezés összértéke 1004 Rft, de nem soroltak fel mindent. Visszatérve a manufaktúra épületeihez, a kőzúzó malomnál is volt egy kemence, amelyben a kőanyagot égették. Magát a békasótörő malmot víz hajtotta. Az üvegcsiszolásnál gépi berendezést használtak.

11 Kőrösrévről szállították a formákhoz szükséges agyagot. Egyes nyersanyagokat még közelebbről-távolabbról. A nagyváradi levéltárosnő, Ana Ilea dolgozta fel a városfenesi papírmalom történetét.

12 Ez a manufaktúra az 1781-ben létrejött görög katolikus püspöki uradalom földbirtokán épült. Az uradalomhoz hetven falu tartozott, és ekkor szakították ki a latin szertartású katolikus püspökség földjeiből. A manufaktúra építését 1788-ban kezdték el, a következő év végére állt is a papírmalom. A szakirodalomban sok helyen belényesi papírmalom (Mola Chartacea, Mola Papyracea Belenesiensis) szerepel. Az épületek Fenes szélén Bélavára romjaitól nem messzire voltak. 3 A tanulmány egy 1807-es összeírás alapján ismerteti a manufaktúrát. Az épület 13 stádiumnyi hosszú, és 6 stádium széles. Háromemeletes épület. Alagsorában lakás, majd a folytatásában „a laboratórium", két kerékkel kívül, belül. A három emelet mindenike három-három helyiségre oszlott. Ezeket a papír szárítására használták. Voltak még elkülönítve más épületek is lakásnak, istállónak stb. Az 1807-es leltár a berendezést is ismerteti, az értékükkel is felbecsülve. Köztük egy Holeander-féle géppel (200 forint értékben). Az alapanyag, amit felhasználtak, rongy és enyv. Rongyot vásároltak közeli-távolabbi helységekből, így például Temesvárról, sőt Bécsből is. Az enyvet, mint azt a kutatónő, Ana Ilea leírja, kecske- és juhlábakból főzték, és általában a nyersanyagot nagyváradi mészárosoktól szerezték be, 6-7 Rft mázsáját. A tanulmány leírja a munkafolyamatot is. A termelés a püspökség szükségleteit elégítette ki. Minden évben kellett adni a papi szemináriumnak 5 bála papírt, különböző minőségűt. Papírt adtak el még másoknak is, így például a Debreceni Nyomda részére.

14 Az is megtörtént, hogy a papírmalmot bérbe adták. 1800-1802-ben például Fidi István, nagyváradi vasművesnek és Hercegh József, belényesi orvosnak adták bérbe, de másnak is. A bérleti díj növekedik és idővel eléri a 650 Rft-ot is. Románok is bérelték. A manufaktúra szakmunkásgárdája nem nagy, a 19. század elején: egy mester, négy segéd, egy inas, két-három napszámos. Amint az előzőekben már vázoltuk, Biharban a legtöbb manufaktúra a 18. századtól kezd kialakulni, a fontosabbak a vas-, a sör-, üvegmanufaktúrák, hamuzsírhuták. A század végére azonban mások is kezdenek megjelenni. Nagyváradon építenek a XVIII. század utolsó éveiben egy selyem manufaktúrát, a