Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák
Győriványi Sándor A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák" A köteles mesterség egyik sajátossága az volt, hogy egy ember a munkafolyamatokat önmagában nem végezhette. Szükség volt mindig a sodra tot adó szerszámot működtető segéderőre mind a fonásnál, mind a zsinórozásnál és szálazásnál. Ez a segítő gyakran volt a köteles családtagja, felesége, gyermeke, a szakmát tanuló inas vagy más fiatalkorú. Bár a XVT. századtól kezdve nyomon követhető törekvés a sodrathajtás kiiktatására, a XIX. században.is a gyermekmunka egyik felháborító te-2 rülete maradt sivár monotonitásával, fizikai igénybevételével. A mezőgazdasági kötélárukat előállító kézműves, ha a sodratadó szerszámot hajtó, forgató kisegítőjét leszámítjuk, minden munkát képes egyedül elvégezni, sőt nem is képzelhető el a szakmában a munkafolyamat megosztása. A mezőgazdaság kötelei Magyarországon a funkciójuknak megfelelően hol vastagodnak, hol vékonyodnak, viszonylag rövidek, s kivitelük feltételezi egy ember kezemunkáját, szemmértékét, arányérzékét, amikor például egy istráng zsinórjainak összeválogatásáról, egy kötőfék különböző csomóinak megkötéséről van szó. A termék elkészültekor mindig magán viselte az előállító szakértelmét, az avatott szem azonnal észrevette az eltéréseket a különböző kötelesek munkáját megtekintve. A nagy hosszúságú és vastagságú, azonos keresztmetszetű, úgynevezett műszaki kötelekkel, amelyeket a hajózás, a bányászat, az ipar 3 használt évszázadokon át, egészen más a helyzet. Ezeket a készítményeket sohasem volt képes egy köteles elkészíteni, már nagy súlyuknál fogva sem. A munkáN természetéből következően is a kooperáció sokféle meg-4 valósulására nyílt itt mód. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a kooperáció egyes formái a mezőgazdasági köteleket gyártó kötelesek esetében kizárhatóak lennének, csakhogy a formák itt másképpen mutatkoznak. Együttműködés nagyobb kötelek előállítására a XV. és XVT. században A magyarországi köteles mesterség fejlődésének egyik jellemzője az volt, hogy a szakmán belül nem alakult ki sokáig specializálódás. Míg a jelentős tengeri hajózással és más ipari igénnyel rendelkező országokban
