Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Dobrossy István: Serfőzőházak Északkelet-Magyarországon

Dcbrossy István Serfőzőházak Északkelet-Magyarországén Tisztelt Konferencia! Tisztelt Elnök Úr! A serfőzéshez éh nem a manufaktúra jóvoltából vagy ezen keresztül jutottam el, egyszerűen az étkezési és az italfogyasztási szokások alakulását igyekeztem megvizsgálni Miskolcon a 17-19. század között egy nagyobb program keretén belül a miskolci vendéglátás történetének kutatása közben. Az anyagfeltárás közben mindössze két serfőzővel találkoztam és ezzel szemben közel kétezer pincével az Avason, a Tetemváron, a Bábonyi bércen és a Kőporoson. Ettől kezdve a sör-és a borfogyasztás arányain, a fogyasztási szokásokon és azok változásain próbáltam gondolkodni. Veres László kollégám föltette a kérdést, hogy nem lenne-é szerencsés ezt a két serfőző objektumot, meg még néhányat a megyében és a közvetlen környéken megvizsgálni. Meg kéne nézni jobban a tulajdonviszonyok alakulását, a létszámkérdéssel, a technikai felkészültséggel, az ellátottsággal kéne foglalkozni többet, s azzal, hogyan változik meg a technika és a technológia, egyáltalán érzékelhető-e ezeknek a változása? Milyen volt az előállított mennyiség, egyáltalán lehet-e ezeknél az üzemeknél jövedelmezőségről beszélni? Van-e egyáltalán tőke, s ha igen, mi történt ezzel? Egészen odáig eljutottunk, hogyha egy serfőzőház komoly mennyiséget állit elő (nem pónt Miskolcról van szó, hanem Miskolc környékén akármelyik településről), akkor gyakorolhat-e hatást a közvetlen környék paraszti gazdálkodására, s ezen felül a növénytermesztésre. Egyáltalán, kimutatható-e, hogyha van egy nagyon komoly serfőző objektum, az hathat pl. a búzatermesztés területének növelésére? Nos hát, ezek olyan kérdések voltak, amelyek valamilyen választ kívántak. Németh Györgyi kollégám megnyugtatott, hogy ismeretei szerint nem emlegetik a serfőzőket manufaktúra elnevezéssel. Amivel viszont én találkoztam, a serfőzőműhely, serfőző, vagy semevelőház elnevezéssel fordul elő. A 19. században serfőzőüzem, majd a századforduló közepén megjelenik a gyár elnevezés is. Az elnevezés teljesen független attól, hogy valójában milyen nagyságú, milyen felszereltségű objektumról van szó. Arról nem is beszélve, hogy a serfőzés jellege rendkívül változik, így pl. •megkülönböztethető Miskolc és Miskolc környéke is. Egészen más