Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
Heckenast Gusztáv: ELNÖKI ZÁRSZÓ
a manufaktúra közös címszava alá. Hasonlóképpen nem nevezném manufaktúrának a kereskedők számára végzett bedolgozást, az nem az, hanem egy kezdetleges munkaszervezési forma, amint Dóka Klára előadásából nagyon világosan ki is tűnt. Fontos a kutatása és - véelményem szerint - idetartozik a manufaktúra problémaköréhez, de szintén ne mossuk össze a fogalmakat. Ezek' után felvetődik - most már a konkrétumokra térve -, hogy hogyan nevezzük magunkat? Mert az, hogy Manufaktúrák Magyarországon I. kötet és remélhetőleg további kötetek, ez nagyon jó, bïkkfangos. Mindenki számára első pillanatban világos, hogy miről van szó, de a fogalmat valahogy ügyesen bővíteni kellene. Itt szeretnék a Veszprémi Akadémiai Bizottság kézművesipartörténeti munkabizottságának törtéhetére hivatkozni, ahol céhtörténeti kutatások indultak, amelyek a kutatás természetes folyamatában egy idő múlva szélesebben-vett kézművesipartörténeti kutatásokká alakultak át. Itt most Miskolcon megindult egy manufaktúrakutatás és azt hiszem, arra kellene irányt venni, hogy ez szélesebb körű kutatások összességévé alakuljon át. Tehát manufaktúrakutatás címkének, kötetcímnek jó, de több tartalmat kell belevinni és ehhez a több tartalomhoz valamilyen nevet kell találni. A probléma, amivel mi most itt szembekerültünk, nemcsak a mi problémánk, ez az egyetemes gazdaságtörténeti kutatásnak is problémája. Szeretnék emlékeztetni az 1982-es gazdaságtörténeti kongresszusra és arra a nemzetközi kézművesipartörténeti szimpózhimra, amelyre rögtön azt követően került sor Veszprémben; itt is Franklin Mendelsnek az előadására és arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyet Mendelsszel folytattunk a protoindusztrializáció kérdéséről. A protoindusztrializáció egyébként katasztrofálisan szerencsétlen szó. Wolfgang Stromer külön óvásban osztogatta szét tiltakozását a gazdaságtörténeti kongresszuson, mondván, hogy hogyan lehet első iparosításnak nevezni az iparosítás előtti korszak ipari tevékenységét. Amiben tökéletesen igaza volt. A konkrét kutatásokban Mendel snek a munkássága, úgy értesültem róla, sok kutatót mozgatott meg és jó ösztönzéseket adott neki, elsősorban a nyugati országokban. Keletebbre konzervatív ellenállásba ütközött, nem a Stromer-féle ellenállásba, hanem a - nem tudok jobb szót - konzervatív ellenállásba. Itt gondolok a linzi Gustav Otruba professzorra, aki a kapitalizmus előtti iparfejlődést manufaktúrának tekinti és másnak nem, tehát ott tart, ahonnan mi most éppen el akarunk menni és a moszkvai Csisztozvonov professzorra, aki néhány éve a szovjet-magyar történész vegyesbizottsági
