Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

HOZZÁSZÓLÁSOK SZABÓ FERENC Tisztelt ülésszak! Néhány gondolatot, illetve bizonyos kérdéseket, bennem fölmerülő kétségeket szeretnék elmondani azzal, hogy egyetértek nuindazokkal a mi­nősítésekkel, kritériumokkal, amelyeket Veres László felsorakoztatott, és Endrei Waltemek több megállapítását szeretném bizonyos példákkal a­láhúzni. Ezzel kezdem talán. A manufaktúra nem köthető társadalmi formációhoz - mondotta Endrei Walter. Ehhez kapcsolódva a magyarországi agrárvidékekre, elsősorban alföldi példákra tudok hivatkozni. Az jogosnak tűnő megállapítás, hogy az általános fejlettségnek a területi különbségeiből adódóan a manufak­túrák léte az agrárvidékeken időben igen jelentősen kitolódott. Sőt, azt is merném mondani bizonyos értelemben, hogy kitolódik mind a mai napig. Pontosan abból kiindulva, hogy a társadalmi formáció nem játszik lényeges szerepet abban, hogy manufaktúráról beszélhetünk vagy nem. Mi­után a gyáripar, itt most Békés, Csanád, Csongrád megyékről beszélek elsősorban, lényegében a századforduló után jelenik meg. Bizonyos ipar­ágakban, illetve bizonyos gyártmányokban mindmáig él a manufaktúra. Vé­leményem szerint az olyan jellegű üzemekben, munkaszervezés, technoló­gia stb. szempontjából, mint a tsz tésztacsináló üzemek. A legjobb tésztát azok csinálják, tudjuk, kézzel. Avagy pedig a söprűkötő üzemek. Ezek 20, 30, 50, 60, 100 főt foglalkoztatók. Bizonyos nemrégiben leál­lított téglagyárak, ahol teljesen kézzel ment a munka, szintén említhe­tők. Ezzel próbálnám jelezni, hogy talán a mai napig él a manufaktúra bizonyos ágazatokban. A megjelölt ágazatokban, illetve iparágakban mű­ködő és konkrétan meglévő kisüzemek végeredményben megfelelnek azoknak a kritériumoknak, lényegében minden szempontból, amelyeket Veres László rendszerbe foglalt. Példáimban voltaképpen háziipari, parasztipari, meg ún. képesítés nélküli ipari ágazatokról van szó. Azokhoz kötődő és hát végeredményben, népi szóval gyárnak nevezett üzemekről, amelyek a­zonban értelmezésem vagy véleményem szerint manufaktúrák vagy ahhoz

Next

/
Thumbnails
Contents