Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák

ugyanebben az évben megkezdte üzeme mechanikai kötélgyárrá való átalakítását. Ez az átalakulás kb. 1877-ig tartott. A közbeeső időben a termelés fejlesztéséhez felhasználja a bedolgozó módszert is. Egyes szegedi és környéki iparosok a Bakay által biztosított köteles munkákat végezték,45 míg háziiparosok csomagolóvásznat, vitorlavásznat szőttek házi 46 szövőgépen otthonukban Bakay kenderfonalából. Bakay köteles műhelyébe a 60-as években számos újítást is bevezetett. Ezek közül jelentős volt a newcastli Chapman 1799-es és Európában már általánosan elterjedt találmányának alkalmazása. Ez a kötél alakjának, minőségének javítását szolgálta. Korábban a pászmákat alkotó fonalak, mivel a külső részen elhelyezkedők a szálazásnál távolabb voltak a tengelytől, túlnyúltak, feszessé váltak, a kötélágat egyenetlenné torzították, szilárdságát csökkentették. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a pászmákat alkotó fonalakat feltűző rámára helyezett orsókról a kívánt hosszúságnak megfelelően húzták ki. A glasgow Huddart az eljárást úgy fejlesztette tovább, hogy a pászma fonalait fonalvezető lapok körkörösen elhelyezett nyílásain vezette át, miáltal minden fonal a kötélben 47 meghatározott helyét kapta már meg, s a kötél szép egyenletessé vált. Jelentős újítása volt Bakay Nándornak az acélsodronykötél (drótkötél) gyártásának hazai meghonosítása és a nehéz tűzöltótömlő, illetve gépheveder készítésének bevezetése is. Ezekkel nemcsak a növekvő hazai piacot tudta ellátni, de árui külföldön is versenyképessé váltak. 1877-ben nagy műszaki fejlesztést hajtott végre üzemében Bakay Nándor. Ezzel túlnőtte céhes indulású üzeme a manufakturális szintet, gyárrá vált, s így kilép dolgozatunk keretei közül. Kötélgyártás a fegyintézetekben Hazánkban ugyan a tőkés fejlődésben nem játszottak olyan nagy szerepet a büntető intézetek, mint külföldön, mégis meg kell emlékezni róluk, mivel számos kezdeményezés történt ezen a téren is a XIX. század 48 kezdetétől. Manufakturális szintű termelésükkel a 70-es években jelentkeztek a kötélpiacon az egyes fegyintézetek. A börtön-üzemek alapításának okaként az a humánus cél szerepelt, hogy "a közepes egészségű fegyenceket" szakmához juttassák 3 év alatt, vagy ügyesebbeknél gyorsabban is. Az iparágakhoz a fegyencek hajlamuk szerint az igazgató ál-49 tal osztatnak be" - írja egy korabeli iparoktatási jelentés.