Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Pálmány Béla - Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében

csak 1760 után jött létre ez az üzem, vagy korábban. Az máris bizonyos, hogy az 1760-as évek közepén már fonóasszonyok ezreit kényszeri tették robotban végzett munkára, olyan szigorúan, hogy még a vasárnapi misére sem engedték el őket a fonóházakból. Ebből az adatból is kitetszik, hogy a manufaktúra a királynő privilégiumának kelte előtt megkezdhette működését. Már 1766-ból van egy külföldi leírás, amely szól a gácsi fabrikáról. Egy jezsuita atya, a brüsszeli születésű Francois Xavier de Feller negtekintette az ezüst fiber készítő, illetőleg a ceruza készítő műhelyeket. Igen jámbor atya lehetett, mert csak annyit ír, hogy minden très joli és fort beau. Azután országos forrásfeltárással lehetne csak igazán értékelni a gácsi posztógyár szerepét az 1840-es évek magyar iparában, hiszen lerakatai az egész történeti Magyarországon működtek, megbízottai mindenütt működtek, adtak, vettek. Hasonlóképpen szükséges lenne alaposabban átkutatni a Festetics család levéltárát is, hogy megismerjük az 1849 utáni korszak gyártörténetét, amelyet eddig csak a Vasárnapi Újság 1861. évfolyamában megjelent cikkből ismerünk vázlatosan, pedig a gyár - mint említettük, 1920-ig fennállt. Más témára áttérve, Nógrád megyében országos jelentőségű üveggyárak működtek. Szvircsek Ferenc a Nógrád Megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban őrzött 19. század végi részvénytársasági iratok átvizsgálásával írta meg történetüket, több igen alapos tanulmányban. Még szükséges lenne átnézni a Helytartótanács irategyütteseit is, hogy az 1723-1848 közötti évek jelentősebb ipari létesítményeiről is részletesebb képet nyerjünk. Úgy gondoljuk, jelenleg ennyire vállalkozhatunk 1995 végéig az adott személyi és anyagi feltételek mellett. Az eredményesebb kutatás elősegítendő együttműködésre lenne szükség Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék levéltári, múzeumi kutatói között, hogy alaposabban, mélyfúrás jelleggel is megismerjük e vidék ipartörténetét. Ennek reményében zárom gondolataimat és köszchöm meg szíves figyelmüket.