Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
BEVEZETŐ ELŐADÁS - Veres László: A manufaktúra fogalma, a manufaktúratörténeti kutatások feladatai
többi munkamegosztáson alapuló tcmegtermelési formákat nevezték. Napjainkban azon szervezeti forma jelölésére használjuk a manufaktúrát, ahol a kooperatív munkamegosztásban a kézi erővel végzett tevékenység nem haladja meg a kézműipari technikát. Van olyan nézet is, amely a gyár korai formájának tekinti a manufaktúrát. Mielőtt a manufaktúra fogalmának pontosabb meghatározására rátérnék, leszögezhető az, hogy a fogalom absztrakció, mely a tű- és a textilkészítés munkafolyamatait veszi alapul. Tehát ami a két termékelőállítási folyamatra jellemző és ebből más termékelőállítási folyamatokra ráhúzható, megfelel a manufaktúra fogalmának. A manufaktúra szervezeti formája már megvolt az ókorban és tovább élt a középkorban. A munkamegosztáson nyugvó kooperáció a textilkészítésben figyelhető meg legjobban, mint ezt Endrei Walter oly pregnánsan leírja tanulmányában. A manufaktúra jelentőségét nagyrészt az a szerep adja, amelyet a tőkés iparfejlődés menetében betöltött, illetve az a hely, amelyet az iparfejlődés formái között elfoglal. A manufaktúra más-más hangsúlyt kapott Európa nyugati, középső, illetve keleti részének tőkés fejlődésében, ami a korábban vázolt történeti fejlődésből is következik. Jellemző vonásaiban is különbözött. A marxista történetírás, külön manufaktúra korszakot különböztet meg az iparfejlődés törtehetében, a polgári történetírás viszont alig vesz tudomást a manufaktúrák létezéséről. Az eltérések többek között abból adódtak, hogy a kutatók következtetéseiket eltérő fejlődésű területek vizsgálatából vonták le. A két szélsőséges nézet között lényegében közbülső helyet foglal el a német történetírók centralizált üzemekre leszűkített manufaktúra fogalma, ők az ipari termelés egészéből való mennyiségi részesedésük alapján ítélik meg a manufaktúrákat és célszerűbbnek tartják a manufaktúra korszak helyett Verlag-korszakról beszélni. Ha a gazdasági fejlődés periodizációs kísérleteit vesszük figyelembe, akkor a manufaktúrák szempontjából kiemelésre méltó, hogy a marxista történetírásban uralkodó egyik nézet szerint a tőkés iparnak két korszaka különíthető el, a manufaktúra és a gyáripari szakasz. A másik felfogás szerint pedig a tőkés iparűzés egyszerűbb formái és a gyáripar között képez összekötő láncszemet a manufaktúra. Hogy melyek a tőkés iparűzés egyszerűbb formái, a hagyományos felosztást követő ipartörtéhet lényegében a fejlődési sorrendet követve 5 kategóriát különböztet meg. Az önálló háziipart, amely a mezőgazdaságtól nem vált el; a szakszerűen űzött kézműipart; az árutermelő háziipart, a megbízóipart,
