Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák

kötélgyártó szakember végezte itt is, utoljára Busa Jenő kötélgyártó. Gyárak, manufaktúrák, kisiparosok egymás mellett Az 1880-as években jelentős mennyiségben importáltunk kötélárukat, holott a nyersanyagból, a kenderből óriási kivitelünk volt.53 Ez a statisztika mindenképpen szomorú, írja a korabeli szakíró, hogy "egy par excellence földmivelő állam 10 millió forintot fizet évenként a kül-54 földnek len- és kenderárukért". A korabeli publicisztika is állandó érvként használja ezt az adatot ipari életünk elmaradottságára vonatkozóan, ezért a kormány támogatást helyezett kilátásba, a "kor színvonalának megfelelő" kötélgyár hazai alapítása esetén. Ezért a többszörösen átalakuló szegedi kenderfonógyár mellett - ez a gyár is élvezte a kormánytámogatást - egymás után alakulnak kötél- és hálógyárak. Nem feladatunk a kötélgyárak fejlődését bemutatni ebben a tanulmányban, ezért csupán felsoroljuk azokat. 1875-ben Nagybecskereken Csuzner János alapította az Első Magyar Mechanikai Hálógyárat. 1892-ben Ópalánkan a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank részvénytársasággá szervezi a Michel s-f éle kenderáztatót és kötélgyárat. Ez 73 kat. hold területen 150 lóerős gőzgéppel 180 munkást foglalkoztatott. Bellán Mátyás dunacsébi kötélgyárában 160 állandó és 120 házimunkás (bedolgozó) termelt. A mái megismert fiumei Sirola kötélgyárban 60 lóerős gőzgép mellett 75 ember dolgozott a XX. század első éveiben.55 A kendertermelő Bácska igazán nagy gyára Hódságon alakult 1906-ban, Ertl János textilmérnök, országgyűlési képviselő kezdeményezésére. Területe nagyobb volt, mint a korabeli szegedi kendergyáré. 100 vagon kötélárut termelt évente 310 lóerős gőzgép segítségével. 1905-ben Szegeden Grüner Mór és Varga Mihály hálógyárat alapított négy motormeghajtású hálókötő géppel. A cég kötélüzemet is tartott fenn. Ez azonban kézműipari szinten állott, gépeket nem alkalmazott. Jelentős méretű hálógyárat alapított Kehn Vilmos a Kcmárom megyei Gután, ahol 150 környékbeli lakó dolgozott bedolgozóként, húszan pedig 12 lóerős halászhálókat készítő gépein.56 A nagyüzemi termelés kibontakozásával egyidejűleg még nem következik be az első világháborúig a kézműipari termelés visszaesése. A gyári termelés kezdetben csak a korszak erős ütemű műszaki fejlődésének ellátására törekszik. Ezek a szükségletek óriásiak. A vontató-, géphajtó-, emelő-, bányakötelek eddig el sem képzelt tömegére volt szükség.