Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József korabeli manufaktúratabellákon NÉMETH GYÖRGYI BEVEZETÉS A manufaktúra fogalmát és a gazdasági fejlődésben elfoglalt helyét egymástól többé-kevésbé eltérően határozzák meg a történetírás különféle polgári és marxista irányzatai. Nézeteiket alapvetően befolyásolja, hogy Európa mely régiójának történetét vizsgálva vonták le következtetéseiket. Maga a szó a korabeli használatban eredetileg mindenféle szakszerűen űzött ipari tevékenységet jelentett, majd a munkamegosztáson alapuló tömegtermelési formákra alkalmazták a fabrika szinonimájaként. Ma leginkább a kézi erővel a kézműipari technikát nem meghaladó szinten, de kooperatív munkamegosztásban végzett munka azon szervezeti formájának jelölésére szolgál, ahol a tőke és a munka már elkülönült egymástól. Előfordul azonban az is, hogy a gyár korai formáját látják benne. A manufaktúra más-más hangsúlyt kapott Európa nyugati, középső, illetve keleti részének tőkés fejlődésében, s jellemző vonásaiban is különbözött. De lényegében mindenütt a feudális és a tőkés termelés határán keletkezett átmeneti képződmény. Koncentrált megjelenésében viszonylag egyszerű, szórt típusú változataiban nehezebb tanulmányozni. Nem könnyű megragadni a céhes kézműipar és az árutermelő háziipar feudális termelésből való kiemelkedésének folyamatát sem. A kereskedőtőke behatolása a feudális termelés keretei közé számos olyan formációt hozott létre, amelyek besorolása keveredő feudális és tőkés elemeik alapján nehézségeket okoz. (A céhes üzem önerőből történő fokozatos kibővítése ritka jelenség.) Ráadásul másként alakult mindez a fejlett céhrendszerrel rendelkező Nyugat-Európában, a szinte céhek nélküli Oroszországban és a közép-kelet-európai - magyarországi - retardált feudalizmus viszonyai között. Bizonytalanságunkat növeli az a csak részben tisztázott kérdés, hogy egyes iparágak sajátos üzemformái - például vaskohó, hámor, üveghuta.
