Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

papírmalom - az átalakuló feudális termelési viszonyok között mennyire értelmezhetők manufaktúraként.

1 Jelen tanulmányunkban a manufakturális fejlődés sajátosságait vizsgáljuk Magyarországon II. József uralkodásának idején. Kutatásainkat az 1780 és 1790 között írott és a törvényhatóságoktól - megyék, szabad királyi városok - a helytartótanácshoz felterjesztett ún. manufaktúratabellákra alapoztuk. A Habsburg-birodalomban először a 17. század végi bécsi kameralista, Wilhelm Freyherr von Schröder javasolta, hogy a fejedelem készíttessen manufaktúratabellákat. Fürstliche Schatz-und Rentkammer című könyvében hosszasan taglalja, gyakorlati tanácsokat is adva, hogyan kell ezeket elkészíteni, s miként hasznosíthatók.

2 A manufaktúratabella a kameralisták révén a későbbiekben is a merkantilista gazdaságpolitika eszköze maradt. A magyar kormányszékek a magyarországi manufakturális ipar állapotáról és fejlesztésének lehetőségeiről kívántak pontos képet kapni általuk. A tabellák tíz pontban dolgozták fel az üzemek működésének jellemzőit. Ezek a következők: 1. Működési hely 2. A fabrika vagy manufaktúra fajtája 3. A tulajdonos neve 4..A feldolgozott nyersanyag a) súlya b) mértéke c) értéke (forint, krajcár) 5. A nyersanyag származási helye (bel- és külföld) 6. Az előállított termék mennyisége 7. Az előállított termék értékesítése a) belföldön b) külföldön c) bel- és külföldön d) súly szerint e) mérték szerint f) érték szerint 8. Az ország nyeresége (forint, krajcár) 9. Foglalkoztatás- a) kül- és belföldi segédek b) kül- és belföldi inasok c) összesen 10. A manufaktúra fejlesztésének eszközei. A tabellák nyelve - egy-két kivételtől eltekintve - az évtized első felében a latin, a második felében a német. A felterjesztett tabellák megoszlása időben nem egyenletes. A legtöbb adatot az 1785-ös, illetve az 1786-os és 1787-es évről küldték fel, 1780-ról már kevesebbet, míg az 1781-es, 1782-es, 1783-as, Í784-es, 1788as és 1789-es évekről csak szórványadatokkal rendelkezünk. 1790-ből semmilyen adatunk sincs. A földrajzi megoszlást tekintve Magyarország területéről Horvátország és Erdély nélkül az évtized során összesen 19 szabad királyi városból, 30 vármegyéből és 16 szepesi városból terjesztettek föl pozitív, s körülbelül 34 városból, 33 megyéből, a jászkun kerületből és a hajdúvárosokból nemleges jelentést. Az adatok azonban nem adhatók mechanikusan össze, mert voltak olyan helységek - 7 város, 18 vármegye és a szepesi városok - ahonnan egyszer pozitív, másszor negatív jelentés érkezett. Ennélfogva adataink 46 városból, 45 megyéből és a kiemelt kerületekből származnak.