Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

Feudális eredetű üzemek Helység Jelleg Említése Sopron irhás 1785 Sopron tímár 1785 Pécs tímár 1785 Bazin tímár 1785 Boly tímár 1785-86 Adat híján meghatározatlan üzem Helység Jelleg Említése Ktsszeben tímár 1785 VEGYIPAR Alig tudunk valamit vegyiparunk állapotáról az 1780-as években. A tabellákon hat üzem adatai maradtak fenn, de mindegyik más-más tevékenységet folytatott. Kassán puskaportörő malmok működtek,

172 Palicson, Szabadka mellett szódagyártás folyt,

173 Szentgyörgyön hamuzsírfőző műhelyt,

174 Borostyánkőn kén-, réz- és vitriolgyártó,

175 Pozsonyban salétromfőző manufaktúrát

176 találunk. A kassai és a palicsi üzemek részletes tanulmányozásáról adatok híján le kell mondanunk, lehetetlen megállapítani, milyen fejlettségi szintre jutottak el. Az biztos, hogy a két kassai malom a katonaság fennhatósága alá tartozott. A pozsonyi manufaktúra polgári, a borostyánkői nagybirtokosi tulajdonban volt. 1785 és 1787, illetve 1788 között Borostyánkőn 85-101, Pozsonyban 12-15 munkás dolgozott. Az utóbbi létszámba a mester és a segédek mellett fuvarosok és napszámosok is tartoztak. Tehát a két üzem 7785-ben összesen 105, átlag 53 (bár ez most nem sokat mond), /786-ban összesen 100, átlagban 50munkást alkalmazott. Szentgyörgyön 1781-ben a tulajdonos mellett egyetlen szolgát találunk, így kétségbe vonjuk, hogy itt manufaktúráról volt szó. Teljeseri bizonytalanok vagyunk, ha az üzemek nyersanyagköltségét és áruik értékét próbáljuk meghatározni. Borostyánkőről 1785-ben és 1786-ban egyforma adatok érkeztek be, ráadásul ugyanazt az összeget (2070 Ft 30 krajcár) tüntették fel nyersanyagköltségként mint áruik értékeként. Pozsonyból pedig számított értékekkel dolgozhatunk, hiszen csak a termelt mennyiséget és az egységárat tüntetik fel. A nyersanyagköltség