Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

/ 785-bem és/ 786-ban 716, /787-ben 508 Ft volt. a termékeikért járó összeg 1785-86-ban kb. 1325, /787-ben 780 Ft-ot tett ki. Szentgyörgyön 500 Ft-ba került a nyersanyag, amiből 712 Ft értéket állítottak elő. Ezzel csaknem utolérték a pozsonyi üzem 1787-es teljesítményét, ha pedig az egy főre jutó termelési értéket tekintjük, akkor túl is szárnyalták. Bár a pozsonyiak jóval nagyobb kapacitással rendelkeztek, mégis elgondolkoztató a manufaktúrának tekintett műhely alacsony termelékenysége. A nyersanyagot mindhárom üzem belföldön, a környéken szerezte be. Borostyánkőről Sopronba, Győrbe, Budára sőt Bécsbe, Szentgyörgyről a belföld mellett Csehországba, Szászországba szállítottak, s a pozsonyi kereskedőknek adtak el. A pozsonyi salétromüzem kizárólag a császári és királyi áruraktár számára termelt. Mindhárom üzem egyöntetűen a nyersanyaghiányt jelöli meg a továbbfejlesztés akadályaként. Táblázatos összefoglalás VEGYIPAR Manufaktúrák Tőke eredete Helység Tulajdonos neve Említése Jellege ? P N Pozsony Borostyánkő Leopold de Paulle Batthyány Tódor 1785-87 1785-86, 1788 salétromfőző kén-, réz-, vitriolgyártó Adat híján meghatározatlan üzem Helység Jelleg Említés Kassa Palics (Szabadka) puskaportörő malom 1781,1785 (2 db) szódafőző 1785,1787 ÜVEG- ÉS KERÁMIAIPAR A manufaktúrafogalom korabeli és mai tisztázatlansága, valamint a tabellák kitöltőinek bizonytalankodásai miatt lehetetlen eleve megmondani, melyik üveghutát tekintsük manufaktúrának s melyiket nem.