Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)
Az 1870-75-ig terjedő időszakban az alapanyaggyártás területén kavaró kemence határozta meg a jelleget. Ezért szükséges a kavarókemence műszaki rajzának beszerzése. A legfontosabb folyamat a gőzpörölyökkel. az ún. lupapörölyökkel történő továbbalakítás volt. Ezt a folyamatot szintén műszaki rajzzal lehet érzékeltetni. A kezdeti acélgyártás fontos művelete volt a „pakettírozás", a különböző „nyers lapkák" forrasztó kemencében történő fémes kapcsolása, mivel teljesen régi acélgyártási folyamatról van szó, helyes lenne ennek rekonstrukcióját elkészíteni. Gondolok itt a forrasztókemencére és a finomított acéllapkák különböző anyagainak összeillesztésére, kapcsolására. A salgótarjáni acélgyártás 1875-1885-ig. Az alapanyaggyártás terén döntő változás történt a Borbély-féle regeneratív kavarókemence beállításával. Mivel e kavarókemence az első magyarországi kőszéngáztüzelésű kemence volt, műszaki rajzokkal érzékeltetni kell azt a jelentős változást, mely a kavart acélgyártással szemben bekövetkezett. Ez időben a legjelentősebb termelési folyamat a drótgyártás. Termékek: 0,5 mm-től 14 mm-es drótok, 30 mm-től 120 mm szélességű 1—4 mm vastagságú, különböző méretű szalagacélok, kétrészes szekértengely, ennek gyártását 1879-ben kezdték meg buga hulladékokból. A salgótarjáni acélgyártás 1885-1909-ig. 1889-ben kezdte meg üzemelését Salgótarjánban a Thomas mű 3 db 8 tonnás konverterrel. Az acélgyártás terén magyarországi viszonylatban rendkívül jelentős a salgótarjáni kísérlet, hiszen az akkor legmodernebb eljárások egyikét alkalmazták. (Thomas konverter műszaki rajzai.) Ugyanebben az időszakban a hengermű fő profilja a vasúti sín I-tartó, 500 mm-es gerincvas, durva lemez és univerzal vas volt. 1909-ben újabb rekonstrukciót hajtottak végre a gyárban, üzembe helyeztek egy háromtonnás Martin gáztüzelésű kemencét. A hideghengermű három, illetve négy mm vastag, 80-100 mm széles, alapanyagméretből 1,25, 1,50, 1,75 mm vastag, 80-100 mm széles készárut hengerelt. Kiszélesedett a gyár termékprofilja. Az egyrészes szekértengely mellett ebben az időben válik általánossá a mezőgazdasági termelőeszközök gyártása. Termékek: csákány, feszítővas, kalapács, ásó, kapa, lópatkó, vasalóvas, lapát, villa, ekefej, ekevas, kormánylemez, csoroszlyavas. Az első világháború időszakában a gyár köpenylemez, srappnelhüvely alapanyagot, tölténytárakat és szöges drótot gyártott elsősorban. 5. Üveggyártás. Már a 19. század elején országos viszonylatban is jelentős volt a nógrádi üveggyártás, elsősorban a megye északi részén
