Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

települtek kisebb üveghuták. Ezen üvegipar továbbfolytatásaként létesült a múlt század végén a megye két jelentős üveggyára, a Salgótarjáni Palackgyár és a Zagyvapaijaival Üveggyár. A Salgótarjáni Palackgyár 1893-ban létesült, az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. tőkebefektetésével. A gyár telephelyének kiválasztásánál vasúti közlekedés, a fűtőanyag és a nyersanyag egy részének jelenléte játszott szerepet. Kezdetben palackokat (zöld) készítettek, 1899-ben már jelentős felújítást hajtottak végre. 1904-ben jött létre a salgótarjáni Palackgyár Rt., 1908-ban pedig a cseh Mühling Union Rt. vásárolta meg a gyárat. A legnagyobb átépítést az első világháború előtt, 1901-ben végezték, 1913-ban pedig üzembe állították a 6 karú Owens palackgyártó gépet, mely a nagyobb méretű gépesítés kezdetét jelentette. Ugyancsak 1893-ban létesítették Zagy vapálfalván a zagyvapálfalvai üveggyárat. Az első tulajdonos Schwarz A. és Fiai üvegkereskedő cég volt. Kizárólag táblaüveget készítettek. Az első világháború előtti időszakban sok nehézséggel küzdöttek. Az 1893—1898-ig a Schwarz cég birtokában volt a gyár. 1898-ban a működését kénytelen beszüntetni a cég csődje miatt, 1906-ban Pock Jenő régi észak-nógrádi üvegiparos család sarja vásárolja meg a gyárat. Átépítéseket hajtanak végre, de nyersanyag-, szakmunkáshiány miatt kénytelen ő is üzemen kívül helyezni a gyárat. A termelés csak 1917-ben indul meg, miután Pock halála után a Feketeerdői Üveggyár Rt. vásárolta meg az üzemet. Az üzemelés zavarai ellenére a zagyvapálfalvai sík- és táblaüveggyár országosan is jelentős, hiszen felszerelése a legmodernebbek közé tartozik. Itt készült hazánk legjobb minőségű táblaüvege és a Magyarországon ritka, 6 mm-es üveget is tudtak készíteni. 6. A Salgótarjáni Vasöntő- és Gépgyár A múlt század végén a salgótarjáni szénmedencébe települt üzemek közül legjelentősebb a salgótarjáni Vasöntő- és Gépgyár. Ilyen jellegű ipari üzemek Salgótarján mellett Füleken és Losoncon is létesültek, úgyhogy a megye tőkés iparának jellemző üzemágát adták a múlt században. Csak a salgótarjáni Vasöntő és Gépgyárral foglalkozunk bővebben. A gyárat Keszler, Böhm és Bauer kereskedők 1894-ben létesítették. 1898-ban Hirsch és Frank kisvasöntödei társaság vásárolta meg. A gyár kezdetben a csatornázási művek és a MÁV számára készített öntvényeket, majd az országban első ízben itt készítettek díszöntvényeket, szabványcsavarokat, 1909-től pedig fő profilja a kályhagyártás lett. 1909-től fontosabb termékek közül Perpetum kétaknás kályha, Korona, Osiris, Izis kályhák, a gyártott termelőeszközök közül fali fúrógép, szecska- és