Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Tamáska Péter: A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében

A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a XVIII. század utolsó harmadában és a XIX. század első évtizedében TAMÁSKA PÉTER Az 1760-as években élte át először a Habsburg-birodalom a prosperitásnak a tradicionális társadalmakban alig ismert varázsát. A kézműipari tömegtermelés felvevő piacát változatlanul a falusi lakosság adta. Á gazdasági ugrást kúszó infláció kísérte, amely az 1770-71. évi nagy éhség, majd az 1788-89-es török háború szerencsétlen befejeztével rohamos árdrágulásokban csúcsosodott ki. A hagyományos keretek áttörése súlyos közigazgatási problémát jelentett, hiszen veszélyeztette a társadalom kényesen óvott egyensúlyi helyzetét. A mamutvállalkozások, mint a linzi posztómanufaktúra 48 ezer, a schwechati karton fabrika 25 ezer munkást és bedolgozót foglalkoztatott, de túlzó méreteik viszonylag kisméretű termeléssel párosultak: a kamarai jelentések viszont azt is kihangsúlyozták, hogy a gazdálkodási nehézségeik ellenére egész régióknak biztosítottak munkaalkalmat.

1 Bár az osztrák városok iparosodása már a XVII. század végén, a XVIII. század elején megindult, ez a folyamat nem mozdította elő a törzsökös városi polgárság kezén lévő ipar fejlődését, s így eltért a nyugat-európai modelltől. A kereskedelmi egyensúlyt leginkább biztosító, s egyben a növekvő katonai és polgári szükségleteket kielégítő iparágként a bécsi teoretikusok a textilipart jelölték meg, s Poroszországot követve Ausztria is gyors ütemben fejlesztette textilmanufaktúráit. Ennek a stratégiailag oly fontos iparágnak a fejlődése és a szembenálló hadsereg létszámának növekedése közt kétségtelen összefüggés mutatható ki, de nem feledkezhetünk meg a szárazföldi levantei útvonal felvirágzásának és az ezzel összefüggő tőkeáramlás jelentőségéről sem. A nyugat-európai, majd a porosz és a szász áruk versenyét kivédendő, Bécs erőteljes védővámokat léptettetett életbe, s több nagyszabású kincstári vállalkozást alapított. Az állami támogatásra épülő termelés megszervezéséből és irányításából azonban hiányzott az igazi tőkés szellem,

2 hivatalnokok, főurak és katonatisztek jelentek meg a vállalkozó