Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban

ben, hogy ismertessük a magyarországi alapítók szeme előtt lebegő példaképeket, részben, hogy a sajátos hazai üzemtípusokkal szemben különbségek érthetőbbek legyenek.

23 Az osztrák manufaktúrákról szólva mindenekelőtt említést érdemel, hogy itt már a 17. század óta jelei,tős számban keletkezhettek manufaktúrák, hiszen a 30 éves háború után viszonylagos béke uralkodott. A textilmanufaktúrák számát és jellegét nem ismerjük közelebbről, de a kiadott privilégiumok szövegeit Otruba ismertette.

24 Nem kétséges, a 18. században tucatszám léteztek nem privilegizált, ám részben nagy kapacitású manufaktúrák - mint pl. a Poneggen Kötőüzem

25 - melyek e listából hiányoznak, sőt ezek száma 1775 után jelentősen megnő. Mégis tanulságos az 1651-1775 között kiadott, textilüzemek 10-25 éves privilegizáitságát garantáló - és termékeik importját tiltó - oklevelek szakma szerinti bontását felfektetni: 1651-75 1675-1700 1700-25 1726-50 1751-75 Ossz. Gyapjúipar 1 l 4 4 3 13 Selyemipar 2 1 3 1 1 8 Len-, kenderipar 1 4 5 Pamutipar 1 2 1 4 Kötőipar 2 2 Rövidáruipar 2 3 5 Egyéb 1 1 3 3 . 11 9 12 38 Kiderül belőle egyrészt, hogy pl. a selyemiparra már 7 privilégium és ismeretlen számú egyéb vállalkozás esik, amikor Magyarországon tudomásunk szerint - az 1770-es évekig még selyemtakács sem mutatható ki; másrészt azonban az is, hogy a legnagyobb vállalkozás, a Linzi Gyapjúszövet (Zeug-) Manufaktúra 1672 óta az előjogok többszöri meghoszszabbítása és a tulajdonoscserék miatt ismételten szerepel. E manufaktúra sok tekintetben éppen a magyar piac adta lehetőségekre épült fel. Nagy jelentősége miatt kissé bővebben térünk ki rá. Az 1672-ben 30 éves privilégiummal létesített üzem a karlócai béke után elérte, hogy a külföldi posztóimportot megtiltsák - ami különösen az angol külkereskedelmet érintette érzékenyen -, továbbá hogy az állam kötelezte magát legalább évi 2400 vég koronarása átvételére, és hogy a bécsi szegényház lakói az üzem számára kártoljanak, fonjanak. A posztómesterek és kiskereskedők joggal emlegették „flagellum für die Landes-