Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

üveget gyártottak. Néhány évvel később, 1782-ben a nógrádi Szuhahutában 89 mázsa volt a termelés, s majdnem ennyi, 84 mázsa a bükki Újhután.

53 Ha az üveghuták bérleti díjait hasonlítjuk össze, akkor az ismert termelési mutatók alapján a 18. század második felében 80 mázsára becsülhetjük egy-egy üveghuta éves termelését. A termékeken belül az öblösüvegek mennyiségére is csak következtethetünk. Kománán az 1648-as említett kimutatás szerint háromféle öblösüveg, összesen 365 darab volt a raktárakban. Ugyanebben az évben Porumbákon 29 féle öblösüveget vettek számba, 1844 darabot. Kománán a termékek 4%-a, míg Porumbákon majdnem 20%-a volt öblösüveg.

54 A száldobágyi hutában 1726-ban a karikaüvegek mellett 5668 zöldüvegkötést és 514 ezer kalárist (gyöngyöt) készítettek. Itt a termékek 2022%-a volt öblösüveg.

55 A béli hutában 1790 táján 59 278 kötés öblösüveg készült. 1788-1792 között 46002 és 59 278 kötés között alakult a termelés. Úgy tűnik, hogy a keleti országrész és Erdély hutái közül itt volt a termékmennyiségen belül a legmagasabb az öblösüveg aránya. A termelés összértéke 1789 után mindig 5000 Rfr fölé emelkedett.

56 A 18. században működő bakonyi üveghuták, így a pilléi üzem (1715-1762), a németbányai (1757-1781) és a csehbányái (1760-1796) egyaránt kerek ablaküveget és öblösüveget készítettek, a cseh- és németbányai huták éves termelési értéke 10 000 Ft volt.

57 A huták termelésében a 19. század elejétől lényeges növekedés mutatható ki. Az üzemek technikai eszközei lényegében változatlanok maradtak, talán egyetlen lényeges eltérés a korábbi időszakhoz képest az volt, hogy szélesebb körben elterjedtek az üvegköszörülő berendezések, s így nagyobb értékű üvegeket lehetett gyártani. Az ablaküvegkészítésben pedig szinte teljes mértékben a táblaüveg gyártása vált uralkodóvá. A huták termelékenységének növekedése a piaci keresletre vezethető vissza.

58 E korszakban is voltak kisebb üzemek, melyek nem tudták növelni termelékenységüket és csak egy szűk piacra, vagy uradalom számára gyártottak üveget. Azonban a nagyobb huták három, négyszeresére növelték a 18. század második feléhez képest a termelésüket. A somhegyi huta a Bakonyban 1819-ben már 40 000 Ft értékű üveget gyártott.^ A Jankovich-féle uradalomban 1807-ben egy üvegfúvó 2200 shok zöld üveget, 5 üvegfúvó 9000 shok fehér üveget és 4 táblaüvegfúvó 4700 shok táblaüveget állíthatott elő 40 hét alatt. A nógrádi Hrinyova hutában is közel hasonló nagyságú volt a termelés. 1817-ben 7000 shok tábla-, és 3000 shok öblösüveg készült 24 290 Ft értékben. A tomesti hutában, Krassó vármegyében az éves termelési érték 30-35 ezer Ft között moz-