Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

ren jött létre modern üveggyár. A közelükben levő kis huták sorra elsorvadtak. A parádi huta képes volt üveggyárrá fejlődni, de a többiek csak ideig-óráig tartották fenn magukat, végül 1890-1916 között ezek is befejezték működésüket. (Diósgyőri kincstári huták, Zempléni üvegcsúrök. Nógrádi üzemek).

38 Dunántúlon 1878-ban kezdte meg termelését az ajkai üveggyár, s ez többek között a bakonyi és a zalai üvegipar megszűnéséhez vezetett. Az egykori huták munkásai az ajkai üveggyárban dolgoztak tovább.

39 Az üveghuták berendezése és termelése Magyarország területét a hegyvidékeken körben behálózó üvegcsűrökről kevés ábrázolást ismerünk. Ezek is a 19. századból származnak.

4

" Az illusztrációkon kétféle üvegkészítő üzem jelenik meg. Az egyik egyszerű felépítésű, a paraszti lakóházaktól alig különböző épületeket mutat be. A másik pedig gyáripari jellegű termék-előállítást, modernebb gépi berendezéseket igénybe vevő üveggyárakat tár elénk. Az ábrázolások tulajdonképpen azt a kettősséget tükrözik, amely az lS40-es évektől a magyar üvegiparra jellemző volt. Még működtek a régi üveghuták, de már mellettük megkezdték termelésüket a modern üveggyárak. Számunkra elsősorban azok az illusztrációk szolgálnak tanulságul, melyeken a régi alapítású, hagyományos technikával dolgozó üzemek láthatók. Az épületek földszintesek, falazatuk kőből vagy fából rakott, tetejük zsindellyel fedett és több bejáratuk van. Az illusztrációknak megfelelnek a 17-19. századi leírások, amelyek a hutákat bemutatják. A regéci uradalom üveghutája egy 1726-ból származó leírás szerint „bükkfagerendákból épült, zsindellyel fedett . . . szokás szerint négy ajtóval ellátott". A diósgyőri koronauradalom Bükk hegységben 1775-re felépített üzeme 12 öl hosszú, 5 öl 2 láb széles volt, falát kőből rakták, tetejét zsindellyel fedték.

41 Ugyanebben az időszakban a béli huta főépülete is majdnem hasonló nagyságú volt (12x6 öl), s fából épült.

42 1849-ben a regéci huta épülete 14 öl hosszú, 7 öl széles és teteje zsindellyel fedett.

43 A somhegyi hutát kőből építették, hasonló méretű volt, mint a korábban bemutatott hutaépületek.

44 Az illusztrációk és a leírások adatait lényegében a régészeti feltárások is megerősítik. Az ország területén két helyen került sor régészeti feltárásokra egykori üveghuták helyén. Az egyik Mátraszentimrén, amely egy 1741-ben épített üveghuta romjait tárta fel, a másik pedig a zalai Vétyempusztán, ahol egy 1806 körül létesített üzem maradványai