Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

a 18. században is működött. A jelentősebb üzemek a Bakony hegységben alakultak Pénzeskúton, Úrkúton és Somhegyen. A Dunántúlon a magyar üveggyártás történetében egyedülálló kezdeményezés is történt. 1800ban egy Österreicher nevű füredi orvos olyan üvegkészítési eljárást fedezett fel és szabadalmaztatott, amelynél az egyik alapanyag nem a fahamu, hamuzsír volt, hanem a kőszén és a kvarchomok. A bécsi udvar szívesen támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a kőszén hasznosítására irányult. így támogatták az új szabadalomra épülő soproni huta megalakítását is. A huta 1801-ben már 4800 pezsgőspalackot, majd egy évvel később 4500 mázsa üvegárut szállított Bécsbe. Ez a termékmennyiség azonban már sértette az osztrák üvegipar érdekeit, s az udvar akadályokat gördített az üzem további fejlődése elé. Az üveghuta alapításakor szerződésben rögzítették, hogy állandó, alacsony áron a brennbergi kőszénbánya biztosítja a szenet az üzem számára. Később az árat folyamatosan emelve olyan helyzetbe hozták az üzemet, hogy gazdaságtalanná vált a termelés és be kellett zárni az üveghutát.

34 Fényes Elek a harmadik nagy üvegiparral rendelkező területünkön 39 üzemet vett számba. Itt a 19. század első felében 42 huta léte, termelése bizonyítható. Több, mint 50%-uk 19. századi alapítású volt, pontosan 25. Ezek nagyobb részében már gyáripari jellegű termék-előállítás folyt, s ezeket az üzemeket nem tekintjük vizsgálatunk tárgyának. 1842ben, amikor az első magyar iparmű-kiállítást megrendezték, már olyan üzemek mutatták be termékeiket, mint a Pichler, Perger és Kuhinka gyárak. A Perger-féle gyárban 140, a Kuhinka-féle üzemben 300 munkást alkalmaztak. 1833-ban létesült Nógrád megyében Zahn György zlatnói üveggyára, melyben több, mint 300-an dolgoztak.

35 A 17-18. században és a 19. század elején létrejött üveghuták hanyatlásának időszaka a 19. század második fele volt. Az első hivatalos felvétel 1856-ban készült a monarchia gyáriparáról. E statisztikai kimutatás szerint Magyarország területén még 46 üvegkészítő üzem volt. de 1895-re közülük már csak 17 termelt.

36 A kis üvegcsűrök az erdők mélyén megbújva a fő közlekedési útvonalaktól távol helyezkedtek el, a gazdaságtalan termelés miatt a 19. század második felében sorra zárták be kapuikat. Erdély és a keleti országrész hutáinak túlnyomó része 18601870 táján szüntette be a termelést. Egy részük modern üveggyárrá fejlődött, így Fekete-erdő és Bél, más részük pedig az újonnan létesült üveggyárak miatt zárta be kapuit. így az Olt menti, fogarasföldi huták megszűnésében a feleki üveggyárnak volt nagy szerepe.

37 Felső-Magyarországon az említett üveggyárak mellett még Salgótarjánban és Sajószentpéte-