Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

1750 táján létesített üvegcsűrt saját birtokán Mikófaluban. A huta 1782ben áttelepült Sepsibükkszádba. s ezáltal létrejött Erdély egyik leghíresebb üveggyártó központja. Felső-Magyarországon. Zólyom megyében Eszterházy Miklós a 18. század második felében felépítette a híres Hrinyova-hutát. Ugyanebben az időben települt a Bars megyei Kosztolányba a Keglevich grófok birtokán egy officina vitraria. Az Eszterházy család egy másik ága a Bakony hegységben Pénzeskúton telepített le üveggyártó mestereket és építtetett üvegcsűrt.

27 Fontos mozzanat volt a 18. században az egyházak bekapcsolódása az üvegipar fejlesztésébe. A korábbi időszakokból nem ismerünk olyan üveghutát, melyet az egyház alapított volna. Eddigi ismereteink szerint elsőként a nagyváradi püspökség létesített üvegcsűrt Biharban a béli uradalomban. Hagymáson 1741ben. A keleti országrész egyik legnagyobb üvegkészítő üzeme 1780-1783 között költözött át végső helyére, az uradalom központjába. Bélbe.-* Felső-Magyarországon a pásztói apátság birtokában, a mai Mátrakeresztes határában volt egy üzem a 18. század derekán.

29 A 18. század végén az esztergomi érseki káptalan is alapított egy hutát Bars megyei birtokán, Ebedecen, a pécsi püspükség pedig Baranyában, Hosszúhetényben. A veszprémi püspökség Városlődön építtette fel saját üzemét.

3,1 A manufakturális jellegű magyar üvegipar virágkora kétségtelenül a 18. század volt. A 19. század elején bár jelentős számban jöttek létre új üzemek, de a huták számarányát tekintve ez a fejlődés nem mérhető a 18. századihoz. Demian, Magda Pál, majd Fényes Elek statisztikai munkái alapján leszűrhető a következtetés, hogy a fejlődés Erdélyben és a Dunántúlon lényegében stagnált, csak Felső-Magyarországon figyelhető meg nagyobb számban új üveghuták létesítése. Fényes.Elek munkája szerint 1839-ben 69 üveghuta működött az ország területén, ebből 9 Erdélyben, 39 Felső-Magyarországon és 19 a Dunától nyugatra eső országrészen.

31 Ha az újabb kutatási eredményeket áttekintjük, megállapítható, hogy Fényes Elek adatai Erdélyre és Dunántúlra vonatkozóan meglehetősen pontatlanok. Az ekkor már nyilvánvalóan működő üzemek Bikalján és Újhután Szatmárban, Kristyorban Hunyad megyében és az Élesd melletti Fekete-erdői huta nem szerepel kimutatásában. Továbbá a kettősmezei, almaszegi és csíkújfalui huták sem.

32 A 19. század első felében 22 erdélyi üvegcsűr működésére utalnak adatok. Ezek közül 6 volt csupán 19. századi alapítású, tehát többségükben a 18. századi műhelyek folytatták termelésüket.

33 A Dunántúlon és a Délvidéken - a statisztikai munkák adataival szemben - 21 üzem működéséről tájékoztatnak a források. Ezek közül 9 volt 19. századi alapítású, a többi már