Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai
tása után a kis üvegcsűröket új, fában gazdag területre telepítették át, hiszen ez sokkal egyszerűbb feladat volt, mint a nyersanyag körülményes és költséges szállítása. Számtalan esetben megfigyelhető, hogy az üveghuta új helyre költözése után egy-egy kisebb település jött létre az üzemek szomszédságában, az ún. hutatelepülésék. Ezek elnevezésükben többnyire utalnak az üveggyártásra, s a huták vándorlására is. Ó-, Közép-, Kis- és Nagyhuta helyneveinkben egyben a folytonos költözés, vándorlás is feloldódik. 24 Az egyes üveghuták áttelepítésére az esetek többségében 30-40 év múltán került sor. Korabinszky több esetben a települések bemutatásakor nem volt tekintettel az átköltözésre. Úgy tűnnek fel egyes üvegkészítő helyek, mintha a régi és az új huta telephelyen egyaránt folyna termelés. Emellett nem szerepelnek munkájában azok az üvegkészítő központok, melyek mellett még nem alakultak ki települések. Pontatlan képet alkothatnak a magyar üvegipar nagyságáról a Mária Terézia-féle úrbéri felmérés, vagy éppen a Helytartótanács kimutatásai is. 2í Korabinszky helytálló adatait a különböző összeírásokban szereplő adatokkal és a nyomtatásban megjelent munkák eredményeivel kiegészítve bizonyítható, hogy a 18. században 62 üveghuta működött Magyarország területén: 19 29 17 összesen 62 A 18. században működő üzemek közül Erdélyben 2, Felső-Magyarországon 6 és az ország többi részén ugyancsak 2 volt 17. századi alapítású. Ha az egyes országrészeken az azonos időszakban működő üvegkészítő helyek számát vesszük vizsgálat alá, akkor Erdélyben 5-7 között volt az azonos időben termelő üzemek száma, Felső-Magyarországon 10-12, a Dunántúlon és Délvidéken pedig 3-5. Ez azt jelenti, hogy az ország egész területén egy azonos időszakban 18-24 között volt a termelő huták száma. 2 ' 1 A 18. században az üvegipar újjáépítésével foglalkozó családok szerepe (1. Rákócziak) ismert okok miatt elhalványult, illetve teljesen megszűnt. Egyedül a Zichyek Nógrád megyei birtokukon megkezdett tevékenységük folytatása ismert. Új hutaalapító főnemesi családok jelentek meg. Szatmárban a Károlyi birtokon 1722-ben indult be a termelés a később nagy hírűvé vált száldobágyi hutában. Erdélyben Mikó Ferenc Erdély Felső- Magy a rország Dunántúl és Délvidék
