Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai
A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai, bérlői és munkásai VERES LÁSZLÓ Európa üvegiparában a 17-18. században döntő fordulat következett be. Á római, majd a bizánci üvegművesség gazdag hagyományait ápoló és továbbfejlesztő Velence üvegiparának hegemóniáját megtörte a dinamikusan kibontakozó cseh-morva üveggyártás. 1631 táján Morvaország több üveghutájában is sikerült kikísérletezni egy újfajta üveget, üvegtípust, amely keménysége révén lehetővé tette, hogy az üvegmetszést, vésést, csiszolást ipari méretekben is megvalósíthassák. A cseh kristályüveg az új díszítőeljárások széles körű elterjedését segítette elő. A velencei üvegművészet az üveg anyagi sajátosságait juttatta kifejezésre. A termékek lényegében a fűvás során kibontakozó formában kaptak önálló, művészi kifejeződést. Az üvegkészítő és -díszítő személye azonos volt. A cseh üvegművészetre viszont az volt a jellemző, hogy az üveghutából kikerülő termékeket másodlagos megmunkálásnak vetették alá. s az üveg felületének „ledolgozásával" az ásványi világ szépségeit juttatták kifejezésre. Az üvegkészítő és -díszítő személye a munkafolyamatok során különvált. A velencei és a cseh üvegipar által meghonosított két stílusirányzat a fúvott stílus és a kristálystílus Összecsapásából az utóbbi került ki győztesen, s ennek köszönhetően a következő évszázadokban a cseh üvegipar minden tekintetben (munkaerő, technika, művészi megformálás stb.) jelentősen befolyásolta Európa üvegiparának további alakulását. 1 17-19. századi uradalmi üveghuták Az európai üvegiparban végbement fordulat az „átmenetiség" állapotában találta Magyarország üvegiparát. A gazdag hagyományokkal rendelkező magyar üvegkészítés hanyatlásnak indult, a középkori eredetű bányavárosi huták (pl. Teplice) a 16. századi belviszályok és a török dúlások miatt elpusztultak. 2 A 17-18. században lényegében megkezdődtek a kísérletek a magyar üvegipar újjáélesztésére, illetve az első eredményes lépések figyelhetők meg. A középkori, ún. bányavárosi üveghuták
