Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
megyék. Murányalja felvásárlási körzete a legkiterjedtebb, 1786-87-ben Gömör, Kis- és Nagyhont, Borsod. Szepes, Liptó, Heves, Abaúj, Nógrád, Zólyom megyék területéről vásárolta nyersanyagait. 2 " 7 Csak Pécs és Ebedec maimai vásároltak Magyarország határain túlról. Pécs a nyersanyag egy részét Szlavóniában, Ebedec a timsót Morvaországban szerezte be. 2 "* De mindkét hely amellett, hogy a Habsburg-birodalom határain belül helyezkedett el, igen közei esett az illető malomhoz. A papírmalmok termékeiket is belföldön, saját megyéjük mellett szűkebb-tágabb környezetük jelentősebb városaiban, illetve az országos központokban értékesítették. Turóc. Zólyom és Bars megye malmai (Necpál, Znióváralja, Besztercebánya, Zólyomlipcse, Ebedec, Alsókamenec) elsősorban Pestet, Budát és Nagyszombatot látták el áruval, de jutott belőle Pozsonyba, Győrbe, Komáromba és Nyitrára is. 2 ' 9 Agömöri malmok (Murányalja, Ochtina, Rozsnyó, Dobsina, Rochfalva) a helyi igények kielégítésén túl Késmárk, Eger. Tokaj, Pest sőt Debrecen városába vitték termékeiket. 270 A környék uradalmait is ellátta Murányalja és Felsőszalók, de a hivatalokat egyedül Murányalja említi vásárlói között. 271 Több malom - Kassa, Murányalja, Ochtina. Rochfalva - termékeinek egy része kereskedőkhöz került. 272 A rozsnyói kereskedők nemcsak a rozsnyói, hanem a többi gömöri malom termékeit is vásárolták, Rochfalváról Szomolnokra, a császári-királyi bányavállalathoz is szállítottak papírt. 27- Érdekes, hogy bár Besztercebányán működött papírmalom mégis gazdára talált itt 1787-ben a znióváralji papír. 274 Egyetlen malom - az ebedeci - termékei jutottak el az ország határain túlra, 1786-ban Bécsbe? 15 Kassa viszont 1781-et kivéve az egész időszakban azt hangsúlyozza, hogy csak a város számára termel. 276 A papírmalmok fejlesztését sok tényező gátolta. Legalapvetőbb a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen elegendő mennyiségű víz hiánya a vizsgált malmok negyedrészénél (Pécs, Kassa, Poprád, Olaszi, Felsőszalók). 277 Igaz, ennek Poprád esetében nem természeti okai voltak, mivel a Máriássyak térítették el Batizfalvánál a Poprád folyót a medréből. De nem állt a malmok rendelkezésére megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyag - elsősorban rongy - sem a kivitel miatt, amiről szintén a malmok negyede panaszkodik (Besztercebánya, Ebedec, Zólyomlipcse, Necpál, Murányalja). 278 Teplicen azenyvkészítéshez szükséges bárányláb hiányzott ugyancsak a kivitel miatt. 271 ' Néhány malom rossz műszaki állapotára hivatkozott mint a fejlesztés gátjára (Pécs, Zólyomlipcse. Znióváralja, Somodi). 2su De voltak olyan malmok is, ahol kisebb technikai fejlesztést terveztek. Necpálon nagyobb gépet, Teplicen pedig egy