Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)
répavágó. Az első világháború alatt a gyár jelentős hadiüzem lett és srapnel gránátokat termelt. A bányászat, vas- és acélgyártás, üveggyártás és gépgyártás mellett a megye gyáriparát, illetve ipari fejlődését csak érintően tárgyaljuk. 1910-re az egyéb iparágak területén is jelentős fejlődés következett be. 1873-ban mindössze három iparvállalat működött a megyében, 1893-ban 65, 1900-ban pedig a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek száma elérte a 48-at. Kiemelten csak egyetlen iparágat kezelnénk még és ez az építőipar. A megye építőmunkásainak jelentősége és forradalmi mozgalmai teszik szükségessé, hogy a megye építőiparával bővebben foglalkozzunk. Magyarázatot kell adni ugyanis arra vonatkozóan, hogy a megye nyugati felében, elsősorban a balassagyarmati, rétsági járások területén miért fejlődött erőteljesen az építőmunkások mozgalma. A megye építőiparának fejlődése legszorosabb kapcsolatban van a kapitalista fejlődéssel együtt párhuzamosan kibontakozó vasútépítéssel (bazaltbányászat), és még inkább az ország fővárosának, Budapestnek 1880-nal kezdődő nagyarányú kiépülésével. A megye nyugati felén lakó agrárproletárok ugyanis a budapesti építkezéseken találtak munkát és váltak jól képzett kőműves és ács szakmunkásokká. A múzeum ma még nem rendelkezik az építőiparral kapcsolatos anyaggal, olyan kutatómunkát pedig nem folytatott, mely a Budapest építésében részt vevő megyei munkások munkaviszonyaival részletesebben foglalkozott volna. A rendelkezésünkre álló adatok azonban hitelt érdemlően igazolják, hogy a megye nyugati felében élő agrárproletár lakosságnak építő- és ácsmunkásoknak jelentős szerepük volt a főváros 19, század második felében és a 20. század első évtizedeiben történt kiépülésében. A vázolt kutatásokra éves program készül, amely a konkrét feladatokat és határidőket tartalmazza. A kutatást szoros együttműködésben valósítjuk meg a Heves és Borsod Megyei Múzeumi Szervezettel. Bizonyos területeken törekszünk az együttműködésre, de ez elsősorban elvimódszertani jellegű lesz. A kutatóprogramot 1995-re be kell fejezni. Ennek során el kell készülni a kutatással, és egy monografikus igényű feldolgozással. A kézirat leadási határideje 1995. december 31. A kutatás során még két részanyag kiadása indokolt. A meglevő történeti források közül legfontosabb a céh-statutomok kiadása, legalábbis a legjelentősebbeké, az alapprivilégiumoké. Mindezt össze kell hangolni a Heves és Borsod megyében folyó ilyen jellegű kiadói tevékenységgel.