Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (Kutatási terv) PÁLMÁNY BÉLA-SZVIRCSEK FERENC /. Nógrád megye ipara 1848 előtt Nógrád megyében figyelemre méltó és jelentős a 18-19. századi kibontakozásnak induló iparfejlődés. A gyáripar kezdetei a magyarországi viszonyokhoz mérten határozottabban bontakoztak ki. Ennek a fejlődésnek olyan példái vannak, mint a gácsi posztómanufaktúra, cukorgyár, papírmalmok, üveghuták alapítása, kezdeti szénbányászkodás Verőcén. Losonc és környékének lakossága a gácsi posztógyárban és cukorgyárban, a losonci céhes alapítású bőrgyárban, a rimabrézói vasegylethez tartozó málnapataki vasgyárban (hámor), a bzovai, zlatnói. szinóbányai üveghutákban dolgozott. A török hódoltság előtti mezővárosok közül a 18. században Szécsény. Pásztó (a korszakban Heves megye része), Nógrád. Szirák, Nagyoroszi, Balassagyarmat. Losonc, Fülek, Divény, Kékkő, Gács viselte a mezővárosi jogállást. A céhekbe tömörült iparosok nagy számban éltek ezekben a mezővárosokban. A céhekbe tömörült iparosok megélhetését a helyi szűkös megrendelések nem biztosították. A céhiparok közül csak a nógrádi fazekasok tudtak hírnevet szerezni maguknak. Jelentős volt a megyei manufakturális üvegipar kibontakozása is a megye északi, erdős vidékein. A korszakra jellemző tőkeszegénység rányomta bélyegét ezekre a korai ipari vállalkozásokra, és így csak a helyi szükségletek kielégítésére szorítkoztak. A 19. század közepén iparosok és mesteremberek névjegyzékének összeállításakor problémát jelentett annak az eldöntése is, hogy „kik értendők a kereskedők és iparűzők neve alatt? . . . oly mesteremberek is kik ugyan czéhbeIiek, de inkább földműveléssel mint mesterségükkel foglalkoznak?" Megyénk gazdasági életében a 19. század első fele a reformkori iparfejlesztő lendület ellenére sem hozott jelentős változást. Nógrád megyében tulajdonképpen kapitalista jellegű, gyors iparosodás a szabadságharc után meginduló nagyüzemi jellegű szénbányászatnak volt az ered-