Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Takács Péter-Udvari István: A manufaktúra ipar alapjait képezhető háziipari tevékenység Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben 1772-ben

Kallók pedig egy fél mérföldnyire vannak, ahol ki tudjuk verni a posztót, és azután eladhatjuk". Posztót, gubát, pokrócot félszáznyi faluban készítettek az úrbéres jobbágyok Zemplén megyében. Ehhez a vallomások tanúsága szerint elegendő posztókallóik voltak. Osztroznica lakói mondották: „posztókallók is vannak határunkban". Hasonlóan vallottak Sztakcsin lakói: „mivel saját posztókallóink vannak, saját szükségletre darócruha készítésére, s eladásra is posztót állítunk elő". Sztarina cum Dara lakói is büszkélkedhetnek ilyen haszonvétellel: „posztókallók határunkban vannak" - vallották. Kiskemence jobbágylakóinak vallomása szerint „három urasági posztókalló" van a határban, mint ahogyan Kolbásza faluban bent a községben is vannak „posztókallók". Ha a posztókallókra vonatkoztatott többes számot a legszűkebben értelmezzük is, legalább tucatnyi posztókalló meglétéről informálnak bennünket a lakosok, melyből mindössze háromról derül ki, hogy az uraságé. A többi bizonyára a jobbágyközösségé, melyet, melyeket nemcsak egy község juhtenyésztő lakossága használ, hanem a környékbeli falvak lakói is igénybe veszik ezeket, a vallomások szerint is, amennyiben számos falu lakói vallják, hogy közel hozzájuk - egy-két-három mérföldre -, ha éppen nem a szomszéd falu határában lévő kallókkal „élnek". A községek zöme a saját maguk „megtermelte", „nyírta" gyapjűt dolgozza fel, de vannak olyan közösségek is, akik feldolgozásra gyapjút vásárolnak, mint például Jeszenőc lakói. Ezek után itt az ideje, hogy számba vegyük, mely zempléni község lakói vallanak posztókészítő tevékenységükről. Fehér posztót készítenek: Alsó- és Felsőladiskóc, Baskóc, Cernyina, Göröginye, Hegedüsfalva, Homonnaolyka, Hrubó, Jankóc, Mislina, Leskóc, Lukasóc, Izbugyabella, Izbugyabresztó, Izbugyahrabóc, Izbugyahosszúmező, Izbugyarokitó, Izbugyazbojna, Kalenó, Nyágó, Radvány, Tótjablonya, Tótkriva, Virava, Volica, Kiskemence, Pakasztó, Prauróc, Polyena, Repejő, Sterkóc, Szopkóc, Szukó, Topolóka, Turcóc, Varehóc, Hrabovarosztoka, Osztroznica, Alsócsebinye, Csabalóc, Felsőjablonka. Durva posztót, vagy darócot készítettek: Jeszenőc, Stefanóc, Zsalobina, Kálnokarosztoka, Kolbásza, Ladomér, Novoszedlicska, Peticse, Priszlop, Sztarina cum Dara községek lakói. Az említett falvak saját szükségükre, és eladásra is dolgoztak. A kender termelésével, feldolgozásával kapcsolatos adatokat közöltük már. Olyan vallomás azonban a három vármegyében egyetlen településen hangzott csak el, hogy kendert abból a célból termelnének és dolgoznának fel, hogy abból el is adjanak: Tőketerebesen. Tőketerebes lakói