Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Dobrossy István: A 18-19. századi miskolci műhelyek helye az északkelet-magyarországi serfőzés történetében

Román J. múzeumba került hagyatéki anyagában nagy számmal találunk Zemplén vármegyére, az egyes települések serfőzésére vonatkozó levéltári kijegyzéseket.

20 Ezekből tudjuk, hogy a 16-17. században hány településen volt serfőzőház, s ezekben milyen munkaeszközöket használtak. Az is egyértelmű, hogy a serfőzésre vonatkozó leírások, adatok 1710-től megszűnnek. így pl. Sárospatak, Tálly, Tokaj esetében, vagy azokon a településeken, amelyek Rákóczi György birtokai voltak. Takáts S. de Borsodi B. is számos példát említ erről a területről. Említésre érdemes Gönc 1671-es összeírása. Eszerint a településen „vagyon egy nevelőház zsindelyes, abban egy nagy szoba. Az házban vagyon egy tölgyfából csinált szaladszárító öreg válu, egy kályhás kemencze, azon ház felett búzatartó pad. Ugyanazon nevelőben vagyon pálinkafőző két rézfazék hozzátartozó eszközökkel együtt. Vagyon egy öreg szaladszárasztó jó kemencze, egy serfőző rézüst kőkemenczéjével együtt. Ugyanott vízmelegítő kisebb rézüst. Vagyon az nevelő udvarán kőkút, a kút mellett egy kőből rakott gerendás pincze két rejtekével együtt. Ugyanazon nevelőben serhevítő hat. A nevelőnek kerítése vagyon fából, ez régi és hitvány. A nevelőnek ajtaja jó".

21 Hasonló leírásokat ismerünk Tokajból, Ónodról és Patakról, de mindegyik megemlíti, hogy ezek a serfőzőházak Rákóczi birtokon voltak.

22 IL Rákóczi Ferenc Munkács várához tartozó Podheringi serfőzőháza a legnagyobb magyar serfőzőüzem volt a 18. századi Magyarországon. A fejedelem egy egész falut rendelt az üzem szolgálásához, felmentve őket a robot alól. Irányításukat pedig kijelölt fizetőmesterre bízta. A műhelynek bajor főzőmester, bizonyos Johann Conrad Heydolff volt a vezetője, de mellérendeltek még külön főzőmestert is. E példa azért érdekes, mert ez az egyetlen sörfőző üzem, amit a szakirodalom már a 19. század végén is manufaktúrának nevez.

23 Ezzel egy időben a fejedelemnek a Hegyalján is voltak - igaz kisebb termelékenységi hatásfokú - serfőző üzemei. A tokaji, tállyai, fónyi és ardói serfőzőket egy 1706. július 9-én kelt levelében Bükhegyi Györgyre bízta úgy, hogyTrencsénből hozasson hozzáértő serfőzőket. Utasítása további részében arról szól, hogy kinek mennyi legyen a fizetsége, honnan kell beszerezni az árpát és a komlót, milyen legyen a főzési arány, s végül milyen áron lehet értékesíteni a seritalt. A fejedelem arról is rendelkezett, hogy minden serháznál - ahol gyakran főznek - a főzőmester mellett négy segítő legyen, akik minden munkát kötelesek elvégezni.

24 Rákóczi hegyaljai serfőzői tehát Trencsénből hozott, hozatott mesterek voltak, akik négy emberrel végezték munkájukat. Már ekkor megfogalmazzák, hogy minden