Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Malmok száma 2. táblázat Vármegye 1720 1784-87 1828 év Abaúj 324 429 Borsod 204 362 507 Gömör

1

" 341 299 491 Heves és K.-Szolnok 180 442 687 Nógrád 371 397 501 Torna 59 79 Zemplén 653 565 757 Az 1720. évi kimutatáshoz az 1715-20. évi országos összeírás Acsády-féle összesítését használtuk fel. Természetesen tisztában vagyunk az összeírás adatainak bizonytalanságával és hiányaival, sőt erre maga Acsády is felhía figyelmet. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a kutatások elsősorban a lélekszámadatok pontatlanságát mutatták ki. Következésképpen a lakott helyekkel számolva megkaphatjuk a fenti táblázatban rögzített malmok számát.

17 A második és harmadik időszaknál a tényleges népességszám segítségével tudtuk a megyékben lehetséges malmok számát meghatározni. Ehhez az adatokat az első magyarországi népszámlálásból

18 és Nagy Ludovicus korabeli statisztikai munkájából'^ kölcsönöztük. Nagy statisztikusunk, Fényes Elek - akinek munkáira manapság a kutatók oly gyakorta hivatkoznak - 1844-ben napvilágot látott kötetei, a helységek pontos megnevezésével, csak a papírmalmokat említik. Gabonaőrlő malomról, legyen az száraz-, vízi-, vagyakár szélmalom is, nem számol be. így Borsodban 5, Abaújban l (Szinnye), Gömörés Kis-hontban 10, Zemplénben szintén 1 (Nagy Kemencze) papirosmalmot közöl. Heves és Külső-Szolnok és Torna vármegyéknek egyetlen malmára sem hivatkozik, ugyanakkor Gömör és Kis-Hont vármegye 6 fűrészmalmát is lejegyzi.

20