Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Az első, csak a malmokra koncentrált országos összeírást a magyar királyi helytartótanács kezdeményezte és hajtatta végre 1863-ban. Esedékességén és igen nagy hiánypótlásán kívül e munka elvégzését motiválta többek között az 1862. évi londoni kiállítás nagy magyar sikere. A zsűri itt kiáltotta ki a Pesti Hengermalomban előállított ü-számú lisztet a világ legfinomabb lisztjévé. 1863. július l-jén

21 a magyar királyi helytartótanács 43 025 számú köriratában felszólítja a vármegyék közönségét, hogy „Az országban létező összes gabonamalmok, ezek őrlőképessége, valamint az élelemnek ezekbőli leggyorsabban eszközölhető szállítása iránt hiteles adatok beszerzésére úgy statisztikai, mint élelmezési szempontból szükség lévén (. . . a táblás kimutatás rovatait a legrövidebb úton beszerzendő hiteles adatok alapján kitöltvén) . . . f. é. augusztus hó 30

lk-ig ide múlhatlanul terjessze fel . . ,"

22 A magyar királyi helytartótanács fokozatosan kérte be a körirathoz mellékelt kitöltött kimutatásokat. Következtetésünket a Zemplén vármegyei főszolgabírák (a tokaji kerületé Tóth Samu, a homonnai ker. olvashatatlan) és szolgabírák (a sátoraljaújhelyi ker. Hunyor Sándor, a sárospataki ker. Szenczy László) aláírásával felküldött kimutatásaiból vontuk le. Ezek ugyanis május 16. és 23. között készültek el. Borsod vármegye 4 járása időben postázta a magyar királyi helytartótanács részére a maiomkimutatásokat. A miskolci járás 5 szakaszra bontva készült el augusztus 1. és 26. között. A szendrői járás augusztus 6-án, de augusztus 8-án még pótlást is csatolt hozzá. A szentpéteri augusztus 10 és 20, míg az egri augusztus 3. és 12. között fejezte be a megyében fellelhető malmok összeírását (lásd az 1. mellékletet). A vizsgált 4 vármegyei conscriptio közül

23 Nógrád és Heves és KülsőSzolnok vármegyék közönsége 1863. szeptember 6-i keltezéssel a magyar királyi helytartótanácstól egy újabb sürgető leiratot kapott. Ez kimondja, hogy „. . . folyó évi július l

én 43 025 szám alatt kiadott itteni intézmény (magyar királyi helytartótanács-szerző) még mindekkoráig sem foganatosítatott, meg hagyatik ezen megye közönségének, hogy a fent hivatott intézménynek felelőség terhe alatt minden késedelem nélkül feleljen meg."

24 A Heves és Külső-Szolnok vármegyei malomkimutatások összesítése augusztus 30-i dátummal készült el Egerben, de a leirat bizonyság arra, hogy szeptember elején még nem került fel Budára. E vármegye 4 járásának malomössze írásai is a főszolgabírák és szolgabírák nevei alatt kerültek fel.