Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
VASKOHÁSZAT Tőkés gazdasági fejlődésünk szempontjából a vaskohászat volt a legfontosabb iparág a kiugró teljesítményt mutató textilipar mellett. A tabellák azonban nem teszik lehetővé, hogy hiteles képet nyújtsunk vaskohászatunk manufaktúraként számba vehető üzemeiről. A II. József korabeli magyarországi vastermelésről szóló átfogó tanulmányában Heckenast Gusztáv 5 több, mint 80 helységet mutatott ki, ahol vastermelés folyt, a tabellák mindössze 17-et. Ezek sem csak a nagyolvasztókat veszik sorra, amelyek a vaskohászatban azt a szerepet töltötték be. amit a textiliparban a manufaktúrák. 6 Az 1780-as években alapított hét nagyolvasztó közül ugyanis egy sem szerepel az iratokban, a korábbi években alapítottak közül is csak három (Kislőd, Igló. Selesztó)/ A tabellák sokszor következetlenek is, mivel a vasat termelő nagyolvasztót - például Szokolyahuta, Kabolapolyána - nem, de a nyersvasat feldolgozó hámort Végles, illetve Dombó - feltüntetik. így nem tehetünk mást, mint hogy a tabellákon szereplő összes vasmű - legyen az vasat termelő vagy csak feldolgozó - adatát megvizsgáljuk, de kiemeljük a három nagyolvasztó által nyújtott teljesítményt. A tabellák által felsorolt 17 helység közül csak 12 küldött részletes jelentést vasműveinek állapotáról, így Ó-Dézna, Monyásza. Ravna, Restyiráta sőt Diósgyőr esetében csak a tulajdonost ismerjük/ De volt olyan helység, ahol több vasmű működött - Igló, Rozsnyó 1 ' -, ennélfogva 15 vasmű adatait dolgozhatjuk fel. A számba vehető vasművek fele, azaz 10 üzem polgári tulajdonban volt (Kassahámor, Briheny, Igló három, Rozsnyó két üzeme, Ketső, Csetnek és Restyiráta). 10 Világi nagybirtokon termelt 4, azaz 20% (Selesztó, Szentmiklós, Végles, Ravna), 11 egyházi nagybirtokon 2, azaz 10% (Vaskoh, Kislőd) 12 , összesen 6, azaz 30%. Kamarai, állami tulajdonba tartozott 4, azaz 20% (Diósgyőr, Dombó, Ó-Dézna és Monyásza). 13 A nagyolvasztók közül Selesztó a Schönbornok világi, u Kislőd a veszprémi püspök egyházi nagybirtokán termelt, de külföldről bevándorolt polgárok alapították és működtették. 15 Igló tulajdonosai polgárok, a Paltzmann-testvérek voltak.' 6 A vasművek munkáslétszáma 1785-ben - az iglói üzemeken kívül 61, átlagban 12 főt tett ki, 1786-ban pedig összesen 62, de átlagosan csak 7főt. (Az iglói vasművek a többitől eltérően adták meg az üzemből élők létszámát, beszámolták a segítő családtagokat is, így 50-100 fő dolgozott egy-egy vasműben.) 17 Valójában a vasmüvek csak 2-6 főt dolgoztattak,