Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

az átlagot a nagyolvasztók mellett tevékenykedő nagyobb számű munkás emeli meg. Mindhárom nagyolvasztó mellett találunk hámort is. Kislőd munkáslétszáma 1785 és Í787 között 27-47 fő között mozgott,

18 Selesztón 1780-ban 21 segéd volt,

1

'' Iglón - a fentiek figyelembevételével - 100-an dolgoztak.

20 A nagyolvasztók munkásainak összlétszámát sajnos nem tudjuk megadni, mert adataink különböző évekből származnak, illetve eltérő elveken alapulnak. Megjegyezzük, hogy bár Kassán nem működött nagyolvasztó, munkásainak létszáma 10—14 fő volt.

21 A nyersanyagköltség a vizsgált vasművekben /785-ben összesen 34 838, átlagban 4977, /736-ban összesen 9127, átlagban 1141, 1787-ben összesen 8323, átlagban 1189 Ft-ot tett ki. Az 1785-ös és az azt követő évek közötti lényeges eltérést az okozza, hogy a Paltzmann-féle iglói nagyolvasztóról csak 1785-ből van adatunk, Kislődön pedig 1785-höz képest ötödére esett vissza a nyersanyagért kifizetett összeg nagvsága 1786-ban és 1787-ben.

22 A nagyolvasztók - Igló és Kislőd - nyersanyagköltsége /785-ben 29 233 Ft volt összesen, minden vizsgált üzem költségének 84%-a.

23 Ellenben a selesztói nagyolvasztó által kifizetett összeg 1780-ban jóval alatta marad a másik két nagyolvasztó 1785-ös kiadásainak, alig több 4 ezer forintnál.

24 A nagyolvasztó nélküli Kassán viszont 2000-2500 Ft között mozgott a nyersanyagköltség éveken át, így megközelítette a kislődi nagyolvasztó 1786-1787-es kiadásait.

25 Sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, ha a vasművek termelési értékeit akarjuk számba venni. Ugyanis csak elvétve találunk olyan üzemeket, ahol a tabella megfelelő rubrikájában pontosan feltüntették a termelt áruk értékét. Sajátos eset például Briheny. 1785-ben a termelt áru és az egységár szorzatából megállapítottuk, hogy a termelési érték azonos a.haszonként megjelölt értékkel. 1786-ban azonban a szorzat már a nyersanyagköltség és a haszon összegével egyezett meg, 1787-ben pedig pontos adatot kapunk a megfelelő rubrikában.

28 De hasonló számításokat és visszakövetkeztetéseket nem lehetett mindig alkalmazni (lásd rozsnyói üzemek, Kassa).

27 Ennélfogva összegszámításaink hozzávetőlegesek. /785-ben 60 000 Ft körüli összeget tett ki az összes termelési érték. átlagban 8000-et. /786-ban az összérték a felére, körülbelül 30 000 Ft-ra csökken, az átlag nem éri el az 5000-et. 1787-ben - csökkenő adatszámuk miatt is - csak 20 000 Ft körül termeltek a vasművek, ami átlagban 4000 Ft-ny'\ összeget jelent. A három nagyolvasztó közül szerencsére kettőnek ismerjük a pontos