Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

felhalmozódott, másodlagos helyzetű földet elegyengették. Ennek jó részét a hiányzó sáncszakaszok pótlására, a sánc vonalában halmozták fel. Az esperesi templom helyén megépítették és romkertként bemutatták annak az alapjait. A templom közelében felállítottak egy Szent István-szobrot. Alapozása során régészeti jelenségre nem bukkantak. A vár belső déli oldalán egy keresztet állítottak föl, és e köré hét tölgyfát ültettek. Ezek munkálatai során sem kerültek elő leletek, illetve objektumok. Megépítették a várhoz vezető gyalogos feljárót a nyugati oldalon, a tájházak felől. Ennek közelében felállították a sánc rekonstrukcióját. Cserépvár (Cserépváralja) A kutatásokat folytató miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai Szörényi Gábor András vezetésével immár második éve végeznek régészeti feltárásokat a középkori várban, amely a kora újkor folyamán Borsod vármegye egyetlen folyamatosan török kézen lévő végvára volt.

4 Cserépváralj a-Vár-hegyen 2004 nyarán kezdtük meg a régészeti feltárásokat a helyi önkormányzat kezdeményezésére. Ezt megelőzően mindössze Nováki Gyula és Sándorfí György felmérése készült a várról, egyéb régészeti tevékenység nem történt itt. Az első év kutatásait augusztusban indítottuk, sajnos az esőzések miatt többször napokig késleltetve. A 2004-es idény célja a falsíkok kutatása és az alaprajz részbeni tisztázása volt, ezért 8 kutatóárkot jelöltünk ki. A rövid, 14 napig tartó feltárások adataiból képet szerettünk volna nyerni a felszín alatti falak helyzetéről, hogy 2005-ben a kutatóárkokat szelvénnyé bővítve nagyobb összefüggő felületet kutathassunk. Maga a vár viszonylag kis alapterületű, jól áttekinthető. Az egykori oválishoz közelítő alaprajzú kő belsővárat kívülről egy vélhetően fa—föld szerkezetes palánk védte. A 2004-es árkokat a belső kővár déli felében jelöltük ki, valamint a máig magas felmenő falakkal rendelkező keleti bástya környezetében