Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

Az 1. és 3. árokban tisztáztuk a keleti bástya alaprajzának egy részletét, valamint több építési periódust különböztethettünk meg. A bástya egy korábbi falra épített sokszögletű építmény, amely elé feltehetőleg a 16. század végén egy mély árkot vágtak a tufás altalajba. Ez az árok a török időben vastagon feltöltődött, belőle kevés, de jellegzetes 17. századi és török kerámia került elő. A 4. és a későbbiekben nyitott 8. árokban a belsővár keleti oldalán feltártunk egy igen vastag, jó megtartású falszakaszt, belső oldalán egy párhuzamos cölöplyuksorral. Ezzel a fallal párhuzamosan egy újabb külső, mintegy 3 m vastag falat találtunk - a két fal közötti keskeny falszorossal, ahonnan nagy mennyiségű 15/16. századi kerámiaanyag és kályhaszem került elő. Az 5- és 7. árkokban a belsővár déli, délnyugati szakaszait kutattuk, itt megtaláltuk a 4. árokban is tapasztalt omladékos, szabdalt felszín folytatását. Az 5. árokban egy kisméretű, a tufába vájt ovális teret tártunk fel, funkciója egyelőre kérdéses. A 6. árokban a belsővár egyetlen máig megmaradt falcsonkjának külső oldalát vizsgáltuk. Itt is megfigyelhettük, hogy az eredeti járószintet nem tapasztott agyagból készítették, hanem azt a tufába belefaragták. Ezt a járószintet bizonyára időnként kitakaríthatták, ennek tudható be, hogy itt nem volt középkori eredetű réteg, illetve hulladék, csak 17. századi, azaz a vár utolsó periódusából származó leletanyag. Másrészről megfigyelhető volt a tufás felszín erős kopása, hiszen a falak védelmet nyújtottak az alattuk lévő tufakőnek, de előttük az időjárás folyamatosan és látványosan lekoptatta a felszínt. A 2004-ben előkerült leletek nagyobb hányada 15. századi fehér agyagból készült kerámia, illetve 15-16. századi mázatlan leletanyag. A valamivel kevesebb 17. századi leletekre jellemző, hogy ugyan előfordult a török eredetű kerámia, de kis mennyiségben. Ez azt bizonyítja, hogy a cserépvári török, illetve balkáni eredetű helyőrség is zömmel magyar fazekasok által készített edényeket használt. A 2005 augusztusában kezdett második ásatási idényben a 2004-es árkok közti területek kutatását tetveztük