Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)
harmincas éveiben épült. Simon Zoltán véleménye szerint ennek kiépítését egy korábbi esemény tette szükségessé: ugyanis a Szapolyai hívek leiégették a vár alatti istállókat (az istállók helyét a Párkány helyére teszi). Ezen erődítést pedig egyidősnek tartja a Felsővár kapubástyájának építésével. A vár leletanyagának döntő többségét a 16-17. századi használati kerámiák jelentik. A luxustárgyak, díszkerámiák ritkák, ezt magyarázza, hog)' a vár birtokosai csak néha látogattak ide. Jelentős a 15. század végétől a 17. század közepéig terjedő változatos kályhacsempék száma. Érdekes módon a fémleletck száma csekély, ezek szegek, csizmavasalások, kések, szakállas puska csőtöredéke. Emellett viszont majd száz datab számszeríj nyílhegy került elő, egyik helyről puskagolyókkal együtt, mely bizonyítja, hogy a számszeríjakat még a 17. században is használták. A feltárások mellett jelentős helyreállítások is folytak a várban, a kápolna és a kaputorony mellett a déli palotaszárny elemeit is elkezdték konzerválni és helyreállítani. Regéci vár (Mogyoróska, Regéc) A régészeti kutatás 1999-ben Simon Zoltán, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ régészének vezetésével 16 azokon a helyeken indult meg - helyi kezdeményezésre -, melyeken a fő turistavonalak húzódnak, és különösen veszélyes, így mindenképpen helyreállítandó szakaszokat érintenek. A feltárások a következő években is tovább folytatódtak, ahol elsősorban miskolci középiskolások és egyetemisták dolgoztak. Az ásatást a vár északi felén kezdték, az Öregtorony területén. Kiderült, hogy a téglány alaprajzú kétosztatú tornyot a 16. század harmincas éveiben alaposan átépítették. A torony mai formájában nem régebbi a 16. századnál, legfeljebb alapfalaiban őriz korábbi elemeket. A torony északkeleti oldalához a 16. század első harmadában egy kör alaprajzú, háromágú lőrésekkel ellátott, háromszintes védőművet toldottak, mely szintén feltárásra került. Kutatták a toronyhoz dél felől csatlakozó