Veres László: Adalékok a tokaji bor palackozásának történetéhez (Múzeumi Mozaik 3. Miskolc, 2003)
jelentése kettős. Egyrészt konkrét utalás arra, hogy a mesterek kellő szakértelem hiányában csak formába fúvással tudtak öblösüveget készíteni. Másrészt pedig annak a jelzése, hogy e korszakban Tokaj-Hegyalján a pincetok használata széles körű lehetett. A pincetok egy hat vagy nyolc rekeszre osztott fedeles láda volt, amelybe hasáb testű üvegeket helyeztek. A bársonnyal, bőrrel, vagy más anyagokkal bélelt ládába helyezett, borral teli üvegek a hosszú szekerezések kellemetlenségeit is kibírták, anélkül, hogy a palackokban levő bor megzavarosodott, vagy éppen az üveg széttörött volna. A pincetokba való üvegeket tulajdonosaik vagyoni helyzetétől függően díszíttették, a fennmaradt emlékanyagban alig találhatunk egyszerű, díszítés nélküli palackokat. A legszebb pincetokba való palackok az ún. habos ats^ftésűék. A díszítésmód elnevezése ismeretlen a szakirodalomban. Maga a nép adta a megkülönböztető jelzőt az üvegeknek. A regéci hutákra jellemző speciális díszítési mód azáltal jött létre az edények felületén, hogy a még kissé felfúvott üvegtárgyra vékony, nyúlós tejüvegfonalat helyeztek, amely a fúvás során, a tágulás hatására érdekes mintává formálódott. Az Erdélyen kívül Magyarországon csak Zemplénben jellemző díszítési mód mellett az ún. optikai díszítés volt még igen jellemző a Tokaj-Hegyalján kedvelt pincetokba való palackokra. Az optikai díszítés volt még igen jellemző a Tokaj-Hegyalján kedvelt pincetokba való palackokra. Az optikai díszítés a fény- és árnyékhatást fokozza az edények felületén az üvegfelület simaságának megváltoztatásával. 12 A fejedelmi alapítólevél sajnos nem szól másféle üvegpalackról, ami arra enged következtetni, hogy ekkor még a bor palackozása nem nagyon lehetett jellemző Tokaj-Hegyalján, inkább csak a pincetokba való palackokhoz hasonló, nagyobb méretű üvegek állottak becsben. Ezt megerősíti II. Rákóczi Ferenc főpohárnokmestere, Fogarassy István 1708ban írott levele. A levélben azt kérte Kőrössy 12 Takács B., 1966. 46.; Veres L., 1991. 112-113.
