Veres László: Adalékok a tokaji bor palackozásának történetéhez (Múzeumi Mozaik 3. Miskolc, 2003)

György munkácsi kincstartótól, hogy küldje vissza neki azt a két nagyméretű üvegpalackot, amelyeket elvitt Sárospatakról „.. .mert ha útra megyünk, nincs miben színeljek bort".

13 A jellegzetes szögletes testű és változatos díszítményű pincetokba való palack egyeduralmát szinte az egész 18. században nyomon követhetjük a hutaleltárakat tanulmányozva. A regéci uradalom hutájának összeírásaiban csak 1842-ben bukkannak fel másféle üvegformák. Ekkor 40 darab földből készült sablont vettek számba, amelyeket üveggyártásra használtak.

14 A csak először 1842-ben felbukkanó adatok alapján nem szabad azt a következtetést levonni, hogy korábban nem készítettek volna a pincetokba való palackokon kívül másféle tárolóedényeket. Ertelmezhetetien lenne számunkra az is, hogy az egykori zempléni huták emlékanyagában miért fedezhető fel többféle 18. századi edénytípus. A magyarázatot az adja meg számunkra, hogy a pincetokba való palack készítésénél jelentkező technikai problémák másféle öblösüvegek esetében könnyebben leküzdhetők voltak, s a forma nélküli termékelőállítás, vagyis a fúvás alkalmazása gyakoribbá vált a 18. század dereka tájától. A fúvással történő üveggyártásnak az ún. fúvópipán kívül tulajdonképpen nem volt más lényeges technikai eszközigénye, így tehát ezeket nem mutathatjuk ki az inventáriumokban. Ezért nem találhatunk közveden bizonyítékokat a zempléni hutákban előállított öblösüvegek túlnyomó többségére.

15 A hutaleltárak alig értelmezhető adataiból helytelen következtetések vonhatók le a termékféleségekre vonatkozóan. Hasonlóképpen téves megállapításokra vezethetnek a 18. századi zempléni vagyonleltárak is, mivel alig találunk bennük üvegtárgyakat. Számuk csak a 19. század elején ugrik 13 Takács B., 1966. 41. H Takács B., 1966. 42. 15 Brre vonatkozóan a sárospataki Rákóczi Múzeumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban található emlékanyag tanulmányozása ad magyarázatot. S