Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

A pincetok és a pincetokba való palack elnevezése a levéltári forrásokban a 16. századtól követhető nyomon. 1542-ből a Palac^k tok, 1550-ből a pinche tok mynd palac^k nélkül, 1554-ből pedig A\ palack tokba töltetem bort higgadni előfordulások ismeretesek.

5 E századból sem datált üveg, sem azonosítható láda nem maradt fenn, így csak feltételezhetjük, hogy a pincetokba való palackok később ismert utódaikhoz hasonlóan rövid nyakú, hasáb testű üvegek voltak, következésképpen a ládák is ennek megfelelő rekeszekre osztottak. Ez a hasáb testű palackforma minden bizonnyal a 16. századtól vált divatossá, nyilvánvalóan a tokaj-hegyaljai borkultúra fellendülésével párhuzamosan.

6 A hasáb testű palackok 16. századi elterjedését, gyakorivá válását mindenekelőtt a korszakot megelőző emlékanyag vizsgálatával bizonyíthatjuk. A palack elnevezés 1395-ben bukkan fel először a forrásokban. A palasch szó mellett már ekkor szerepel a flaska is. A palack és a flaska eredeti jelentése hosszú nyakú, üvegből vagy más anyagból készült tartály.

7 Ez nyilvánvalóan azzal a gömb testű, hosszú nyakú üveggel áll összefüggésben, amely a Közel-Keletről terjedt el és vált kedveltté Európában a 12. századra.

8 Ezt a palackformát egészen a 18. századig megtalálhatjuk Magyarországon (természetesen itt nem vesszük figyelembe a gyáripar felújított termékformáit), s a levéltári dokumentumok, valamint a tárgyi emlékanyag alapján közkedveltnek tekinthetjük. A dunántúli pocakos üvegek, vagy Erdélyben „kisebb gömbölyeg", „gömbölyeg üvegpalackocska" névvel jelölt termékek őrizték a középkori üvegek formáit.

9 A Balkánon keresztül, a korintos^i üveghutából egy másik palackforma is eljutott a kö5 Szarnia J., 1902-1906. 740. 6 Azt kell feltételeznünk, hogy a szállítást tűrő tokaji bor megjelenése és a tokaj-hegyaljai borvidék szerepének meghatározóvá válása is közrejátszott a palackforma elterjedésében. 7 S^amotal, 1902-1906. 740. s H. Gyiirkj K., é. n. 34. 9 Veres L., 1997. 100.