Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

1708-ra tehetjük a parádi huta alapításának idejét. Az üzem létesítése szintén II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. Azonban az üvegkészítő műhely csak a szabadságharc után bontakoztatta ki igazán termelését. Egy 1736-ból származó összeírás tanúskodik arról, hogy a parádi üzemben formába fúvott, szögletes testű, plasztikus díszítésű palackokat, sotos üvegeket is gyártottak, s a „sótos csináló" mester rangsorban az üveghuta bérlője, a hutás mester után következett.

411 A Bükk hegység déli lejtőjén, a diósgyőri koronauradalomban kamarai kezdeményezésre a Rákóczi-szabadságharcot követő évektől gyártottak üveget. Az ablaküveg készítése mellett már az első összeírás is a pincetokba való palackok gyártásának jelentőségéről tanúskodik.

41 Az üzem termelésére vonatkozó adatok is arról győznek meg bennünket, hogy célszerűbb volt szögletes testű palackokat készíteni, mert értékesítési lehetőségük kedvezőbb volt, mint más termékeké, s előállításuk is kevesebb időt és fáradságot igényelt, mint pl. az ablaküvegé. A 18. század elején Erdély déli részén négy üveghuta működött: a porumbáki, az árpási (Felsőárpás), a kercesórai és az ucsai (Felsőucsa). A négy Olt menti huta megérte a 19. századot. Az árpási üzem és a kercesórai huta termelése nem volt folyamatos, sokszor hosszabb időre is szüneteltették üzemelésüket. 1858-ban tájékoztatnak utoljára a források működésükről. A porumbáki huta kétszázhatvankilenc évi folytonosság után, 1894-ben szűnt meg, a felsőucsai pedig 1857-ben.

42 A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a négy üvegcsűr közül csak kettőben, a porumbákiban és az árpásiban gyártottak pincetokba való palackokat. Kercesórán és Felsőucsán az ablaküvegek mellett kristály stílusú termékelőállítás meghonosítására törekedtek a tulajdonosok, s nem elképzelhetetlen, hogy a gravírozott díszű erdélyi pincetokba való 4

<> Takács K, 1970. 25. 41 Veres 1995. 30. 42 Bunta M.-Katona l., 1983. 73.