Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

technikai műveleteket igénylő kotyogós üvegek és a pincetokba való palackok közötti „verseny" a 17. század végére eldőlt az utóbbi javára, különösképpen a lengyelországi import hatására. A Lengyelországból behozott hasáb testű üvegek igen hamar divatossá váltak Erdélyben, s a fogarasföldi hutákban előszeretettel készítették őket.

37 A kománai és a porumbáki huták 1648. évi leltáraiban a hasáb testű üvegek között még túlsúlyban voltak a kotyogós üvegek, de a 17. század végére az arány teljesen megváltozott a pincetokba való palackok előnyére. Erről tájékoztat bennünket Bornemissza Anna fejedelemasszony naplója. Bornemissza Anna feljegyzései naplószerűen tájékoztatnak azokról az üvegholmikról, amelyeket Porumbákról a fejedelmi udvar számára szállítottak 1677-1688 között. A feljegyzések egyrészt az üvegmennyiség felmérését teszik lehetővé, másrészt a termékek formai és funkcióbeli változatosságára utalnak. Bornemissza Anna feljegyzései szerint 31 féle üvegtárgyat gyártottak Porumbákon. Az ablaküvegekre utaló tételek után a használati üvegeket 29 tételbe sorakoztatta a fejedelemasszony, melyek között kotyogós üveg már egyáltalán nem szerepelt, ellenben a hasáb testű üvegek 4 tételben lettek nyilvántartásba véve. Ezek közül az egyik a pincetokba való palack volt.

38 A pincetokba való palackok széles körű elterjedése a 18. században következett be. Döntő tényezőnek számított, hogy megjelentek az ún. piacra termelő huták, amelyek lényegében főúri üvegcsűrok voltak. Ezek azonban már a szűkebb uradalmi igények kielégítésén túl is fel tudták kínálni termékeiket, ha volt megfelelő vásárló piac. Felső-Magyarországon is a 17. század végétől váltak az üveghuták tömegárut termelő üzemekké. Korábban, mint ezt láthattuk, elsősorban uradalmi igényeket elégítettek ki, s az erdélyi üzemekhez ha37 Bunta M.-Katona l, 1983. 58-59. 38 A naplóban részletezett tételeket és azok elemzését vö. Bunta M.-Katona l, 1983. 53-54.