Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

tyogós üvegből, néhány lapos üvegpalackból, virágvizek tárolására szolgáló üvegekből állott legfeljebb. Ezzel szemben — amint az ablaküvegek gyártásának jelentőségére már utaltunk -, általánosnak mondható az üvegezett ablakok elterjedése. Az üvegedények számának bemutatásakor idézett udvarházi, kastély leltárak — amikor kevés üvegtárggyal találkozunk —, szinte minden esetben arról szólnak, hogy az épületek ablakai üvegezettek voltak. Általában az udvarházhoz tartozó lakóépületek ablakait üvegezték, a melléképületeken rendszerint lantornás (papíros, hólyagos) ablakot találunk.

35 Apor Péter Metamorphosis"<iban - bármennyire üvegellenes is volt — megemlékezik arról, hogy az erdélyi lakosság szívesen használta a kotyogós üveget. „Mikor a gyümölcsöt beadták, kivált dinnyeéréskor, olyan hosszú szályú üvegekben, melyeket kortyogós üvegeknek hittak, és Porumbákon, Fogarasföldön csináltak, a meggyes bor rendben belitöltve ugy állott a jeges csberben, mindeniknek asztalhoz egyet-egyet beadtanak, azután még többet, azt olyan jóizüen kortyogdogólag megitták".

36 Apor Péter a kotyogós üvegeket nevezi kortyogós /iveknek. O nyilvánvalóan arra gondolt, hogy az ital fogyasztásakor a kortyolás a palack meghatározója, holott teljesen másról volt szó. A kotyogós üveg tulajdonképpen a pincetokba való palackokkal azonos formájú. A különbözőség abban tapasztalható, hogy a hasáb testű üveg belső részében — mint a kutrolfok esetében — üvegcsöveket képeztek ki, s a palackban levő folyadék ezeken az üvegcsövecskéken keresztül lassan jutott el az edény szájrészébe. Vannak olyan feltevések, hogy a közismert paraszti használatú csalikorsó talán a kotyogós üvegek technikájának utánzásával jött létre. Ha a 17. századi erdélyi vagyonleltárakat vizsgáljuk, kétségtelen, hogy a kotyogós üvegek legalább hasonló mennyiségben voltak divatosak, mint a pincetokba való palackok. Úgy tűnik, hogy a bonyolult 35 Bunta M.-Katona I., 19 83. 3 0-31. 30 Apor P., 1863. 325,329.